Az epilepsziáról 2.

Epilepszia – TV

Epilepsziás gyermekben a televízió vagy a számítógép villogó képernyője az agyban lévő idegsejtek fokozott ingerelhetőségéhez vezet, és rohamokat válthat ki (fény kiváltotta – fotogén epilepszia).

EEG használatával egyszerű az orvosnak meghatározni, hogy az epilepsziás gyermeknek van-e a fényingerekkel szemben fokozott érzékenysége.

A televíziózással kapcsolatban néhány tanácsot ezért érdemes betartani.

  • Ne engedje, hogy gyermeke túl sok időt töltsön a TV képernyője előtt.
  • Az időtartam ne haladja meg az egy órát.
  • Gyermeke ne üljön túl közel a TV-hez, minél távolabbról nézi annál jobb.
  • Tévézés közben ne legyen teljes sötétség a szobában, mivel így a világos-sötét kontrasztok nem lesznek annyira kifejezettek.
  • Esti tévézés esetén a TV közelében égjen egy éjjeli lámpa.

Alváshiány és fáradtság tovább növelik a roham valószínűségét, így a fáradtság, álmosság első jeleinél abba kell hagyni a tévézést.

Epilepszia – általános ismeretek

Az epilepszia kifejezés egy görög szóból származik, ami eredetileg azt jelenti, hogy megrohamozni, megragadni. Más szóval az epilepszia rohamokkal vagy görcsökkel járó betegséget jelent. A régebbi korokban sok téves nézet volt a köztudatban az epilepsziával, az epilepsziás beteggel kapcsolatban. A betegséget természetfeletti eredetűnek gondolták melyet a nagyroham ijesztő lefolyásával hoztak összefüggésbe.

Ez ma már a múlté, mégis még ma is sok ember fél kimondani az epilepszia szót.

Az epilepszia az agyban zajló betegség, az idegsejtek kóros működése okozza. Epilepsziás roham esetén ugyanis az agyban kóros elektromos kisülések keletkeznek. Az epilepsziás roham az agy idegsejtjeiben egyszerre lejátszódó kisülések gyors sorozata. Nincs köze az elmebetegségekhez, és csak igen ritkán jár a szellemi képességek csökkenésével. A mai kórszerű gyógyszerek mellett jól kezelhető, gyógyítható megbetegedés. Mint minden betegségnek vannak jóindulatú, enyhébb és súlyosabb kimenetelű formái.

Az epilepsziás rohamok az élet bármely szakaszában jelentkezhetnek, de főként az első három évben vagy a serdülőkor táján fordul elő. Az epilepsziás rohamoknak számos különböző formája van.

Az epilepsziás rohamokat „nagy” (generalizált), és „kis rohamokra” (parciális) rohamokra osztjuk. A „nagy roham” kifejezés egy enyhe lefolyású epilepszia tünete is lehet, míg súlyosabb lefolyású epilepsziák néha csak kis rohamok formájában nyilvánulnak meg.

Nagy rohamok

A „nagy rohamok” esetén a gyermek hirtelen eszméletét veszti, valamilyen hangot ad ki, ki szemei elfordulnak, fennakadnak, az egész test megfeszül, majd rángással folytatódik a végtagon, arcon.  A gyermek erősen nyálzik vagy habzik a szája. Nehezen lélegzik, gyakran elkékülnek az ajkai. Általában a nagyroham néhány perc alatt spontán megszűnik Ezután a gyermek elalszik, nehezen ébreszthető. Gyakran a roham alatt a gyermek bepisil, bekakil. A roham alatt megharaphatja nyelvét.

Kis rohamok

Az úgynevezett „kis rohamok” megjelenése kevésbé drámai, mint a nagy rohamoké. A kis rohamok legenyhébb formája a tudat rövid beszűkülése. A gyermek „távol van”, néhány másodpercig nem reagál, gyakran megszakítja, vagy lelassítja addigi tevékenységét, és mereven vagy álmosan egy pontra néz. Különösen a betegség kezdetén nem ismerik fel a tüneteket, vagy rossz szokásnak tartják. Csecsemőkorban előfordulhatnak hirtelen izom összehúzódással, összegörnyedéssel járó rohamok, melyek gyakran villámszerűen megismétlődnek

Az epilepszia diagnosztizálása, kivizsgálása összetett feladat.

Az orvosnak legelőször is a rohamok kezdetére, megjelenésére és gyakoriságára vonatkozó adatokra van szüksége. Fontosak a terhesség lefolyásával, a szüléssel, a születéssel kapcsolatos adatok, a gyermek fejlődésére vonatkozó megfigyelések, a korábban lezajlott betegségek, stb. Ezeket az adatokat összefoglalóan kórelőzménynek, anamnézisnek nevezzük.

A gondos, alapos általános gyermekgyógyászati és neurológiai vizsgálat mellett, nagyon fontos vizsgálat az elektroenkefalogram (EEG), az úgy nevezett képalkotó vizsgálatok (koponya ultrahang, CT, MRI, amelyek az agy szerkezetéről adnak felvilágosítást.)

Részletes, sokszor speciális laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek.

EEG- elektroenkefalogram

Minden idegsejt nagyon bonyolult felépítésű, a felszínén elektromos folyamatok játszódnak le.

Az EEG az elektroenkefalogram rövidítése, mely összegzi és rögzíti azokat az elektromos folyamatokat, melyek az agykéreg sok billió sejtjében megy végbe.

Az EEG vizsgálat teljesen ártalmatlan, fájdalommentes eljárás és tetszés szerint ismételhető.

Ehhez elektródokat (pici korongokat) illesztenek a gyermek fejére gumiszalagok segítségével. (természetesen a haj eltávolítására nincs szükség.)

Az elektródok az agyból érkező ép és kóros elektromos áramokat érzékelik, melyeket azután felerősítenek. Ezek az agyhullámok bonyolult görbék formájában rögzítődnek, ez az EEG. Ma is az EEG a legfontosabb technikai eszköz az epilepszia diagnosztizálására. A legtöbb esetben annak a helynek a meghatározására is használható, ahonnan az epilepsziás tevékenység az agyban kiindul.

Ez a vizsgálat kb. 20 percig tart. Bizonyos esetekben speciális, kiegészítő vizsgálatokat is szükséges végezni. Az alvásban készült EEG további értékes információkat tartalmazhat – ez alvási EEG. Az EEG vizsgálatot videó – monitorizálással is ki lehet egészíteni.

Mi a teendő görcsroham esetén?

Normál körülmények között a nagyroham magától 1-3 perc alatt megszűnik, és az ijesztő lezajlás ellenére nem életveszélyes állapot. Emiatt az esetek legnagyobb részében a nagyroham alatt orvosi beavatkozás nem szükséges, vagy mire az orvos, a mentő a helyszínre ér a görcsroham elmúlik. Természetesen a szülő reakciója is különbözik aszerint, hogy a gyermek első nagyrohamával szembesül, vagy pedig többször átélte a nagyroham lezajlását, és pontosan tudja mit, mikor, hogyan kell tennie.

Néhány általánosan megfogalmazható hasznos tanács azon szülők számára, akik már többször láttak és átéltek epilepsziás görcsrohamot:

  • Ha vannak figyelmeztető jelek közvetlenül a roham előtt, helyezzük a gyermeket biztonságos helyre ágyra, lazítsuk meg a ruháit.
  • A környezetéből távolítsuk el a veszélyes tárgyakat.
  • Figyeljék a roham lezajlását, hogyan indult, melyik végtagban kezdődött, mennyi ideig tartott, milyen egyéb jelenségek kisérték, meddig tartott az eszméletvesztés.
  • Ezeknek a részleteknek, a görcs leírásának nagy jelentősége van az orvosi diagnosztikában.
  • Ha a gyermek erősen nyálzik, vagy a roham alatt, vagy utána hány, fektessék oldalra.
  • A roham után a gyermek általában kimerült, aluszékony, mély alvásba merül. Ilyenkor hagyjuk pihenni a kimerült gyermeket, de maradjunk mellette.

Ha az orvos olyan görcsoldót rendelt, melyet a gyermeknek szaksegítség nélkül is be lehet adni a végbélbe, azt abban az esetben alkalmazza, ha a nagyroham 2-3 perc alatt nem szűnik.

Szerző: Dr. Szabolcs Andrea

Kapcsolodó cikkek: Kérdések a gyermekkori epilepsziával kapcsolatban

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support