“… Tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk,...”   Róma 15,1

 

1146 Budapest, Bethesda utca 3. 
+36-1-920-6000
bethesda@bethesda.hu

youtube-30.png facebook-30.png
 

Kullancsok és betegségek | Bethesda Gyermekkórház

Kullancsok és betegségek

A kullancsok megszámlálhatatlan betegséget terjesztenek, a mi éghajlatunkon azonban szerencsére csak néhány kórokozót hordoznak ezek az apró termetű paraziták.

Kullancs által terjesztett és emberre is veszélyes betegséget Magyarországon lényegében csak kettőt ismerünk: a közismert vírusos agyvelőgyulladást – kullancs-enkefalitiszt - és az viszonylag újabban felfedezett, baktérium okozta Lyme kórt. Az előbbi betegség súlyosságával, míg az utóbbi gyakoriságával tűnik ki. Ezer kullancsból csak egyetlen fertőzött vírussal, de legalább száz baktériummal. Vagyis csak minden ezredik csípés okozhat vírusos, de minden tizedik  bakteriális fertőzést.

 

csak minden ezredik csípés okozhat vírusos,

de minden tizedik  bakteriális fertőzést

Csak a vírusos agyhártya-gyulladás ellen véd az oltás, a  Lyme kór kórokozóját pedig elpusztítja a megfelelő antibiotikum. A Lyme kór ellen még nem rendelkezünk oltóanyaggal. A fertőzött kullancsok néhány óra (4-8) után már megfertőzhetik áldozatukat. Míg a vírusos agyvelőgyulladás két-három hét alatt lezajlik, addig a Lyme-kór évekig, sőt évtizedekig is eltarthat, ezalatt újabb meg újabb szervek bántalmát okozhatja.

A vírusfertőzés tünetei a csípéstől számított egy hónapon belül jelentkeznek, de a Lyme kór lappangási ideje hetek-hónapok, sőt néha több év lehet. Fontos különbség, hogy az agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással.

kullancstérképMi jellemző a kullancsok életterére, hogyan találják meg áldozatukat, hogyan terjed a fertőzés?  Az  erdőkben, ott is leginkább a bőséges aljnövényzettel borított területeken élő kullancs legnagyobb ellensége a szárazság, valamint a száraz, hideg tél. Minél enyhébb, csapadékosabb telet tudhatunk magunk mögött, annál nagyobb kullancsinvázióra lehet számítani. A kullancsok alattomosan támadnak. Míg egyéb élősködők csípése fáj, viszket, azaz felhívja magára a figyelmet, addig a kullancscsípés észrevétlenül történik. Ugyanis szúrás előtt a kullancs érzésteleníti a bőrt, még gyulladásgátlót is spriccel, nehogy a fájdalom vagy a viszketés elárulja. A csípés után, amennyiben az észrevétlen marad, megtapad áldozatán felkészülve a napokig tartó szívásra. A kullancsok esetében a fertőzés átvitelének leggyakoribb módja az, hogy a kullancsok nyálmirigyében tenyésző mikroba a kullancs  nyálzásával bejut az áldozatba.
Hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben terjedtek el a vírusos agyvelőgyulladást – kullancs-enkefalitiszt - közvetítő kullancsok, különösen a bükkös tölgyesekben gyakoriak. Típusos esetben a kullancs-enkefalitisz – agyvelőgyulladás két fázisban zajlik, s mivel mindkét fázist  hőemelkedés, láz vezeti be. Miután a kórokozó vírus az emberi szervezetbe jut és ott szaporodásnak indul, az átlagosan két hetes lappangási idő után közepesen magas láz, elesettség, rossz közérzet, végtag- és izomfájdalom jelentkezhet, amelyek emlékeztetnek az influenza tüneteire.

 

A betegség általában kezelés nélkül is elmúlik egy héten belül. A betegek zöménél ezzel lezajlott a fertőzés, ám kisebb hányaduknál, mintegy 10-20 százalékuknál a vírus az idegrendszerbe jut és ott is szaporodásnak indul. Náluk a csípés utáni 2-4 héten belül jelentkezik a betegség második fázisa: az előbbinél magasabb láz, és idegrendszeri tünetek. Szédülés, heves fejfájás, hányás mellett a beteg magatartása megváltozik, igen aluszékonnyá válik. Súlyosabb esetekben mivel a vírus az agykéreg és a gerincvelő mozgató idegsejtjeit támadja meg, ezért a fent sorolt tüneteket végtagbénulások kísérhetik. Gyermekkorban az enyhébb megbetegedés jellemző, amely szintén magától elmúlik és maradandó elváltozások nélkül gyógyul. A felnőtteknél a súlyosabb lefolyásúból van több. Ma még nem tudható, mi befolyásolja a kórlefolyást, azaz mely tényezők okolhatók azért, hogy ugyanaz a kórokozó egyeseknél kisebb, influenza-szerű betegséget, míg másoknál súlyos kórfolyamatot indít el.
A Lyme kórt vagy "kullancs-kórt" a kullancsokból, a kullancscsípéskor keletkező nyílt bőrsebbe kerülő baktériumok (Borrelia burgdorferi) okozzák. A kórokozó szervezetben rendkívüli alkalmazkodóképességének köszönhetően kezelés nélkül évekig-évtizedekig megbújhat. A Lyme kórra jellemző a korai és jellegzetes bőrelváltozás. A csípés után és a csípés helyén több nappal kezdődő és széli részein lassan növekvő, a bőr felszínéből nem előemelkedő bőrpír. A pír közepe elhalványul, és így gyűrű alakúvá válik. Leggyakrabban egyetlen, alig lobos külső gyűrű veszi körbe a központi gyulladásos területet. A kokárdaszerű bőrelváltozás átmérője legalább 5 cm, napról-napra terjed. Kialakulhat néhány óra, de néha csak egy hónap után. (Ezért a kullancs-csípés helyét figyelni kell legalább 4-6 hétig.)  A  bőrelváltozás fájdalmatlan, nem vagy csak alig viszket. A legtöbb ember figyelmet sem fordít rá. A folt néhány hét után magától is elmúlik. Nagyon fontos ennek az ártalmatlannak látszó bőrgyulladásnak mielőbbi felismerése.  Eközben és emellett viszont az egész szervezet megbetegszik, amit az azonnal vagy csak később jelentkező és szinte megszámlálhatatlan, tünet jelez.  Influenzaszerű tünetek; láz, fej-, izom- és izületi fájdalmak, indokolatlan fáradékonyság jelentkezik. Jellegzetes a vándorló zsibbadások érzése, végtaggyengeség. A Lyme kór hónapok, de évek, sőt évtizedek múltán is megbetegítheti bármely szervünket. A kórokozó ugyanis a keringéssel bárhova eljuthat és alkalmas körülmények között idült jellegű gyulladást vált ki.  A kórokozó számos gyógyszerre érzékeny, sokféle antibiotikummal elpusztítható. A teljes gyógyuláshoz elengedhetetlen, hogy a betegséget minél korábban felismerjük. Amennyiben igazolódott a betegség hatékony és megfelelő dózisban és ideig tartó antibiotikumos kezelés szükséges. Az antibiotikumos kezelésre friss fertőzés esetén is legalább négy-hat hétig van szükség. Idült betegség kialakulása esetén az antibiotikus kezeléseket kúraszerűen ismételni kell. Lyme kór ellen jelenleg még nincs védőoltás.

 

A kullancs által terjesztett betegségek megelőzésében  az nem  jó módszer, ha félelemből lemondanánk  egészséges kirándulásról, túrázásról. Mégis, ha megtehetjük kerüljük a kullancs kedvelte helyeket, azaz a bozótokat, állatok járta legelőket. Pihenéshez mindig terítsünk a földre pokrócot. Mivel kullancscsípésre leginkább a magas füves, sűrű bozótos területeken és a lombos erdőkben számíthatunk, a kockázatot a megfelelő öltözékkel is csökkenteni lehet. Ajánlatos a lötyögő nadrágszárat a zokniba, az inget a nadrágba tűrni, hogy ne tudjon se bejutni, sem belül felmászni a parazita. A galléros, hosszú ujjú ingek biztonságosabbak.  A kullancsriasztó kenőcs, spray jó szolgálatot tehet, érdemes még a ruhánkat is befújni vele, tudva, de tudnunk kell azt, hogy hatása csak két-három óráig tart. A köztudatba elterjedt,  hogy a polybé vitamin erőteljes, a bőrből kipárolgó szaga elriasztja a kullancsokat ezért egyesek már a kirándulás vagy nyaralás előtt szedni kezdik, ám ez tudományosan nincsen még bizonyítva, ugyanakkor megalapozatlan biztonságérzetet kelt, ezért inkább káros, mint hasznos. A megelőzés szempontjából a legfontosabb hogy a kirándulás, természetben tartózkodás végén az egész testünket vizsgáljuk át, sőt még a levetett ruhadarabokat is rázzuk ki. Amennyiben kullancsot találunk, azt helyesen, a következőképpen távolítsuk el. A bőrbe fúródott kullancs eltávolítására csak néhány óra áll rendelkezésre mivel a csípés utáni első órában az állat csak szív, ilyenkor elenyésző a fertőzésveszély. A kockázat azonban 4-8 óra után ugrásszerűen megnő, mert a kullancsban  kórokozók néhány óra alatt fölszaporodnak, és a nyála is fertőzötté válik  A kullancs kiszedésének helyes módszere, ha a fejéhez - azaz a bőrhöz – legközelebb fogjuk meg csipesszel és egyenletes, lassú mozgással, enyhe csavarással kihúzzuk. Vigyázzunk, ne nyomjuk meg a potrohát, mert abban vannak a kórokozók, abból szabadulhatnak ki. Semmilyen következménye nincsen annak, ha a kullancs feje a bőrben marad, mert abban nincsenek kórokozók, és akár magától is kilökődik egy-két nap után. A kullancs eltávolításának korábban egyik kedvelt eleme volt a parazita megfojtása olajjal, krémmel, zsírral. Pedig ezek a módszerek inkább veszélyesek, mint célravezetők, hiszen öklendezésre késztetik az állatot, s mivel például a Lyme-kór okozója a kullancs gyomrában tanyázik, ezzel siettethetjük a fertőzést.

Mivel a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni van védőoltás, azoknak a gyerekeknek, felnőtteknek, akik olyan területen élnek, vagy olyan területre mennek (pl. nyaralni, táborozni), ahol fertőzött kullancsok élnek, javasolt a védőoltás. A teljes védettséghez 3 oltás szükséges, ezért érdemes idejében, 1 évvel előbb elkezdeni az oltásokat. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez a Lyme-kór ellen semmilyen védelmet nem jelent, az védőoltással nem előzhető meg. Amennyiben kullancscsípés szenvedtünk el, akkor annak idejét jegyezzük fel, s a következő hetekben figyeljük a helyét. Ha bármilyen elváltozást vagy tünetet észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz.

 

Szerző:

©2016 | 1146 Budapest, Bethesda utca 3. (Zugló) Tel.: +36-1-364-9020  | Design: Green-Graph