Mit, mikor, mennyit? – a gyógyszerelésről

Mivel gyermekkorban a lázas, hurutos megbetegedések mindennaposak és szerencsére nagy részük otthon is kezelhető, ezért a gyógyszerelés általános szabályainak otthoni betartása alapvető fontosságú. Nézzük a legfontosabb szabályokat, és néhány mindennapos gyakorlati kérdést.

Gyakorlati kérdések

Ha az orvos gyermekének gyógyszer írt fel pontosan tájékoztatja, hogy azt naponta hányszor, milyen dózisban kell beadnia. Természetesen fontos megbeszélniük azt is, hogy a felírt gyógyszer hogyan hat, esetleg milyen mellékhatások várhatók (lazább széklet, hányinger, étvágytalanság, stb.).

A gyógyszereket a beteg gyermeknek az orvos által meghatározott ideig kell szedni, még akkor is, ha néhány nap után a gyermek már láztalan, jobban érzi magát, panaszmentes. Ugyanis a betegségtünetek olykor már a betegségből való teljes gyógyulás előtt is megszűnhetnek. Ha a gyógyszereket – antibiotikumokat – rendszertelenül, vagy nem megfelelő mennyiségben veszik be, nem hatnak megfelelően, és fennáll annak a veszélye, hogy a betegség nem teljesen gyógyul meg, illetve kiújul.

Kb. 2-3 éves között a gyermekkel beszéljük meg, hogy a mielőbbi gyógyulás érdekében az orvosságot, -amely leggyakrabban szirup, vagy oldat- szépen be kell venni, vagy a kúpot a popsiba be kell nyomni. Az ilyen korú kisdedek már megértik, hogy miről van szó, és értékelik, hogy bevonjuk a kezelésbe.

Csecsemő,-kisdedkorban a fájdalomcsillapító, lázcsillapító gyógyszerek kúp formájában is rendelkezésre állnak. Különösen hányással járó megbetegedések kapcsán lázcsillapításra a kúp formájában is rendelkezésre álló készítményeket érdemes alkalmazni. Természetesen a nagyobb gyermek már tiltakozhat a kúp beadása ellen, de szép szóval, a gyermek által feltett „miértekre” türelmesen válaszolva a gyermek megnyugszik, elfogadja a kúpot.

Általában a kis csecsemők, kisdedek számára felírt szirupok gyümölcsízesítésűek, kellemes ízűek. Iskoláskor környékén már gyakran írunk fel tablettákat, drazsékat, amelyet ebben a korban már sikerül be. Amennyiben a gyógyszer (szirup, vagy tabletta) bevétele után a gyermek hány, de a bevétel óta kb. 1 óra eltelt, a gyógyszerhatóanyaga már felszívódott.

Ha a gyógyszer beadása után közvetlenül jelentkezik hányás ismételten próbáljuk meg beadni a gyógyszert, vagy beszéljük meg orvosunkkal milyen más gyógyszerelési lehetőséget tud ajánlani.

A csecsemőknek, kisdedeknek a szirupokat adagolókanállal, vagy kiskanállal adjuk be. A gyermek félülő, vagy ülő helyzetet foglaljon el. A szirup beadása után adjunk néhány korty teát, vagy gyümölcspépet.

A tápszerbe, a gyermek éelébe lehetőleg ne keverjük bele a szirupot, mivel a gyógyszerrel kapcsolatos averzióját a tápszerrel azonosíthatja. A gyógyszert ne tegyük nagyobb mennyiségű teába se, mivel a felhígulás következtében hatása csökkenhet.

Szerző: Dr. Szabolcs Andrea

Kapcsolódó tartalom: Gyógyszertár

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support