“… Tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk,...”   Róma 15,1

1146 Budapest, Bethesda utca 3.  Tel.: +36-1-920-6000

Youtube

Címlap / Kisokos / A vakbélgyulladás "mumusa"

A vakbélgyulladás "mumusa" | Bethesda Gyermekkórház

A vakbélgyulladás "mumusa"

A köznapi nyelven vakbélgyulladásként ismert betegség –bár kezelése rutinműtétnek tűnhet–, felismerésének nehézsége miatt mégis az aggódó szülők réme. A heveny féregnyúlvány-gyulladás ugyanis sürgős sebészeti beavatkozást igénylő kórkép, amely megfelelő, időben

elvégzett beavatkozás nélkül napjainkban is súlyos szövődményeket okozhat. Ezért fontos a tüneteket időben észlelni és orvoshoz fordulni.

Mi okozza?

A féregnyúlvány-gyulladás kialakulásának pontos oka ismeretlen, de szerepet játszik az üreg - lumen – elzáródása (székletrög, elmeszesedett idegentest, mint például egy gyümölcsmag, vagy a féregnyúlványba került bélféreg). A falában elhelyezkedő, felső légúti, illetve a bél vírusos megbetegedése során megvastagodó, nagy mennyiségű nyirokszövet is okozhatja az elzáródást. A bél ürege elzáródik, a benne termelődő nyák miatt falában feszülés alakul ki, a jelenlévő baktériumok gennyes gyulladást indítanak el.

Mi a féregnyúlvány?

A féregnyúlvány, egy a vastagbél kezdeti szakaszából, a vakbélből kiinduló, 1-2 cm átmérőjű 6–10 cm hosszúságú, vakon végződő féreg-szerű képlet.
Falában nagy mennyiségű nyiroktüsző helyezkedik el, melyek mennyisége a tinédzser korban a legnagyobb, ez valamilyen immunológiai szerepre utal, de igazi funkciója ismeretlen. Az esetek nagyobb részében a has jobb alsó felében helyezkedik el, de előfordulhat, hogy a bélrendszer normál fejlődése során bekövetkező forgásba hiba csúszik, ezért változatos lokalizációban helyezkedhet el, megnehezítve a kórkép felismerését.

A szerv nyirokelvezetése a gyulladás és a falfeszülés miatt romlik, vizenyő alakul ki, a féregnyúlvány nyálkahártyáján fekélyek alakulnak ki. Keringése fokozatosan romlik, a megbetegedést követő 48-72 órán belül falában elhalás, majd nyílás – perforáció – alakul ki, és a korábban csak a féregnyúlványt érintő gennyes gyulladás, a környező szervekre, majd az egész hasüregre ráterjed. A hasüregben tályog alakulhat ki, mely sebészi beavatkozás, antibiotikus kezelés nélkül súlyos, akár életet veszélyeztető következményekkel járhat.

Nem könnyű a diagnózis

A heveny féregnyúlvány-gyulladás diagnózisa egyszerű, és egyben bonyolult is, hisz szinte valamennyi hasi kórkép utánozhatja, és maga is sokat utánozhat, ezért hasfájás esetén mindig gondolni kell rá. A klasszikus tünetek a gyomor, köldök területére lokalizálódó, bizonytalan hasi fájdalommal kezdődnek. Kezdetkor a magas láz ritka, hányás előfordulhat, de a magas láz, szűnni nem akaró hányás, hasmenés inkább vírusos fertőzés mellett szól. A beteg jellegzetesen kissé előrehajolva, görnyedten jár, a fájdalom lépcsőzéskor, ugráláskor fokozódik, fekve a jobb csípőizületet behajlítva tartja. A féregnyúlvány kilyukadását követően előrehaladott esetekben, előfordulhat magas, 39 oC- t meghaladó láz, hasmenés, bélelzáródás miatt kialakult hányás, mely a diagnózist megnehezíti.

Jellemző tünetek Ha a gyermeknél
fokozatosan súlyosbodó
jobb alhasi panaszokat,
hányást, hányingert észlelünk,
sápadt, elesett,
diszkrét láza van,
forduljunk minél előbb
gyermeksebészhez!
Az időben operált
heveny féregnyúlvány-, vakbélgyulladás,
rutin műtétet követően,
pár napos kórházi tartózkodás alatt,
szövődménymentesen gyógyul.

A beteg vizsgálatakor általában jobb alhasi fájdalmat észlelhetünk, de ez a kezdeti szakban nem biztos, hogy ennyire körülhatárolt, ezért fontos a beteg többszöri vizsgálata, megfigyelése. A laboratóriumi vizsgálatok emelkedett gyulladásos értékeket mutatnak.  Nagy segítség a hasi ultrahang vizsgálat, ahol a megvastagodott, vizenyős falú, gyulladt féregnyúlvány jól ábrázolódik a gyakorlott ultrahangos vizsgáló kezében. Egyéb képalkotó vizsgálatra - CT, MRI - csak nagyon bizonytalan, szövődménnyel járó esetekben lehet szükség.

 

Szükséges a műtét

A heveny féregnyúlvány-gyulladás egyetlen kezelési módja a gyulladt nyúlvány eltávolítása, a gyulladás súlyosságától függően antibiotikum adása. A műtét történhet hagyományos nyitott módon, illetve laparoscopos úton is. Kisgyermekkorban, 4 – 5 éves kor alatt, az anatómiai és a korosztállyal járó kommunikációs nehézségek miatt, még a gyermek ellátásra specializálódott szakemberek számára is nehéz a diagnózis, a folyamat gyorsabban halad előre, így a betegek 50-70%-a sajnos perforációval kerül műtétre. Előfordulhat, hogy a nehezen elkülöníthető gyulladt belek miatt csak antibiotikum terápiát követően, 8-12 héttel később lehet a féregnyúlványt eltávolítani. Szövődményes esetekben, ha hasüregi tályogot vagy a féregnyúlvány kilyukadását észleljük, szükség lehet, úgynevezett drain cső behelyezésére, mely a műtét után képződött genny levezetésére hivatott. Hála a fejlett diagnosztikus módszereknek, a betegek nagy része időben kerül műtétre, és pár nap kórházi tartózkodást, és 1-2 hetes otthoni lábadozást követően, maradandó tünetek nélkül térhet vissza korábbi aktív életébe. A modern antibiotikum terápiának, gondos műtéti technikáknak, szakszerű utógondozásnak köszönhetően a fejlett világban még a súlyos szövődményekkel járó esetekben is 1 % alatti a végzetes kimenetel.

 

Az írás megjelent a Képmás Magazinban.

Szerző:

©2016 | 1146 Budapest, Bethesda utca 3. (Zugló) Tel.: +36-1-364-9020  | Design: Green-Graph