Elhunyt Pethes Endre

A családtól kaptuk a hírt, hogy türelemmel viselt súlyos betegségben, hosszú szenvedés után elhunyt Pethes Endre építész. Aki a mai Bethesda épületeire tekint mindenütt az ő terveivel megvalósult munkákat láthatja.

Dizseri Tamás hívására jött a Bethesdába, éppen akkor, amikor a főváros visszaadta az egyház tulajdonába a kórházat. Az azóta eltelt közel húsz évben folyamatosan tart a felújítás-építkezés, melyek mögött mind haláláig Pethes Endre építészi munkája áll. 2001-ig a kórház műszaki igazgatói posztját is betöltötte. Már sikeres, Ybl díjjal elismert építészként egyháza és a diakónia iránti elkötelezettségből váltotta fel a tervező irodai munkát a református kórházban végzett munkára. Építész Ismerősei közül sokan nem is értették, miért szegődik el a kis egyházi kórházhoz műszakot igazgatni, aki többek között olyan középületekkel szerzett magának hírnevet, mint a Martinelli tér beépítése más építészekkel együtt, vagy mint „fő műve” a Városmajori Gimnázium.  – Mi rendíthetetlen nyugalmú, megfontolt embernek ismertük, aki bajusza alatt elmorzsolt mosollyal hallgatja az épületek műszaki állapotával kapcsolatos panaszokat, igényeket. Sosem vitatkozott, de rövidesen megjelent a már papíron megrajzolt kész tervekkel, amelyek megvalósításához aztán ugyancsak kitartó tempóssággal látott. Termete szó szerint kimagaslott, amikor a helyszíneken kivitelezőkkel tárgyalt, vagy munkálatokat irányított, sosem kellett felemelnie a szavát. Akik közelebbről ismerték, tudták, hogy milyen fontos számára a hite, amelyet a hétköznapok gyakorlati valóságában igyekezett megélni. A Pasaréti Gyülekezet, amelyre oly büszke volt, presbiteri tisztségét is betöltötte. Nyugdíjba vonulása után otthonról is megmaradt kapcsolata a kórházzal. Kimondatlanul is ő volt a mi „házi” fő építészünk. A fiókjában ott marad a nagy terv, amelyről mindig is álmodott: a Hild-féle épülethez méltó új épületszárnyat megépíteni, ezzel megkoronázni a Bethesda újra alkotásának tetteit. Bármennyire is szívügye volt az élhető épített környezet, aktív korában szükebb környezetének gyakran idézte a 127. zsoltár ismert mondatát: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” – 72 éves volt.

Istennek adunk hálát munkájáért, életéért. Szeretettel emlékezünk rá.

-rgy-