Legalábbis egy Tolsztoj, vagy egy Kosztolányi, vagy talán Móricz Zsigmond kellene ahhoz, hogy tömörítve, néhány szóban elmeséljük az olvasónak idei csendesnapjaink élményeit. Különben reménytelen a vállalkozás. Ott kell lenni, meg kell élni. Látni, hallgatni, ízlelni, szagolni, tapintani. Éppen ez a lényege. Az ingerelárasztás. Az érzékszerveken túl meg a szellemi élmény hatása. Ahhoz nincs fogható.

Nagyon bevált a szabad jelentkezés a meghívásos módszer helyett. 50-en jelentkeztek, és a szokásos lemondások ellenére is telt házzal ment a program.

Tihanyban kezdtünk. Richárd atya most is elsütötte örök poénját Tihany tornyairól, melyek egykor a balatoni halászoknak egyetlen tájékozódási pontjai voltak ködben, viharban, éjszaka is. Beszélgető társa Steinbach püspök úr, maga is a Balatonnál él hosszú ideje, szép vallomással és fordulattal terelte a témát a reformációra, csendesnapjaink fő témájára. Aztán előkerült Benedek regulája, a vendégszeretet, és az alapok, az evangéliumi alapok biztonsága. Otthon éreztük magunkat beszélgetésük nyomán, és ez csak fokozódott, amikor az apátság híres konyhájának vendégei lehettünk némi borkóstolóval, amit Csizmazia Búlcsú prezentált, különös tekintettel a benedeki regulákra és a Hemina fantázianevű borra, amiből köztudottan mindenkinek saját mértéke kell legyen, ha issza.

Másnap Topolányszky Ákos, Dani Eszter, Zalatnay István voltak az előadóink. Zalatnay István kezdte és rögtön jelezte, a reformációról beszélni nem a történelmi eseményekbe kapaszkodva érdekes. Maguk a reformátorok sem ezt tették. Ők csak élni akartak szabadon az evengélium szellemében. Mi is erre vágyunk ma is. Nem hitelveket, teológiai, dogmatikai igazságokat keresünk, hanem hiteles életet. Dani Eszter a kárpátaljai magyar cigányok közt végzett munkájából bontotta ki a maga reformációi szemléletét. Isten szeretet, és ennél több nem érdekes a reformációból. Topolánszky Ákos a legkisebbekkel foglalkozott. Izgalmasan és politikamentesen vetette fel a középosztály privilégizálásának problémáját, és a reformáció kegyelemre támaszkodó életérzését festette fel, mint minden megújulás alapját.

Az előadások után Szabó Cili, Rácz Anikó, Szabolcs Andrea és Gyűszű Kati vezetésével négy csopotra oszlottunk megbeszélni a hallottakat és a saját, bethesdás életünket, ami a legjobban foglalkoztatott mindannyiunkat. A délutánban hosszú szabadidő, majd Bácsi Géza és táncospárja Nagy Zsuzsa avattak be bennünket a dunántúli, szatmári, székelyföldi tánclépések rejtelmeibe. Este egy igazi, Németh Sanyi féle játékon vettünk részt, a legnagyobb sikere a box állványnak és a Bethesdáról szóló kínai, olasz, orosz és francia nyelven imitált, képes előadásoknak voltak. Szem nem maradt szárazon a vidámságtól.

Szombat délelőtt összeültünk meghallgatni a kiscsoportokról szóló beszámolókat valamint, Szabó Cili, Réti Csaba, Vidovszky Sára és Magai Margit gondolatait arról, hogy ők hogyan viszonyulnak a reformációhoz. Káprázatosan személyre szabottan oldották meg a feladatot, mindannyian úgy éreztük, élettel teli, hiteles bizonyságtételek tanúi lehettünk. Végül Oláh Emil tábori lelkész tartott nekünk istentiszteletet Naámán és Elizeus próféta történetére építve fel az igehírdetését.

A leltár kész, de hiányzik a lényeg. Egy mondatba, egy szóba sürítem: összetartozunk. Közös a sorsunk, közös a lelkünk, és bár nem közös a hitünk, a neveltetésünk, világosan kiderült, a szándékaink közösek. Megújulva, szabadon, bűnbocsánatot nyerve és adva, irgalommal szeretnénk szolgálni a mi kis hazánknak, Magyarországnak azzal, ahogy beteg gyerekeket gyógyítunk, ápolunk, ahogy közösségben élünk, ahogy elfelejtkezünk saját kisszerű érdekeinkről, ahogy ki tudunk lépni a hétköznapi beszorítottságból, ahogy bizalommal vagyunk egymás iránt. Nagy szavak? Lehet! Igazságukat csak az tudja, aki ott volt, aki érezte, megélte, átélte. Jobb emberek lettünk legalább három napra. És elhittük, hogy nincs több annál, mint amit úgy hívunk: szeretet. Most már itthon vagyunk, újra tudjuk, a szeretetért akár adni, akár kapni akarjuk, meg kell küzdenünk. Akik ott voltunk, erőt is kaptunk hozzá.

Köszönet a Bethesda Kórház Alapítványak a program támogatásásért!

-rgy-