Gluténérzékenység, búzaallergia, laktózérzékenység, tejallergia

Segítünk kiigazodni az ételintolerancia, allergiák világában!

Mért lettél gyermek-gasztroenterológus?

Amikor leszakvizsgáztam gyermekgyógyászatból, leültünk megbeszélni főorvosnőmmel, hogy hogyan tovább. A vesebetegekkel szerettem volna foglalkozni, de ő azt válaszolta, sokkal nagyobb szükség van rám gyermek-gasztroenterológusként. Azóta egyáltalán nem bántam meg ezt a döntésemet, nagyon szeretem és élvezem ezt a hivatást. Valószínűleg ő a jövőbe látott, mert a gasztroenterológia a gyermek szakellátások között az egyik legkeresettebb területté vált.

Minden édesanya tudja, hogy nem könnyű bekerülni a gasztroenterológiai szakrendelésre. Vajon miért? Tényleg sokkal több a beteg, mint régebben?

Sajnos igen, valóban egyre több a beteg. Tíz éve, amikor az ambulancián elkezdtem dolgozni, egy-két ezer beteget láttunk el évente, tavaly ez a szám a 8000-et is meghaladta. Nagyon megnőtt az ételallergiás és a gyulladásos bélbeteg gyermekek száma Magyarországon. Ennek hátterében részben az is áll, hogy mit eszünk meg nap mint nap. Bármennyire is próbáljuk a lehető legjobbat megadni a gyermekeink számára, nem tudjuk elkerülni a sok-sok „műanyagot”, amelyek közül már jó párról kiderült, hogy bizonyítottan is kifejezetten káros.

Mondhatjuk, hogy ezek akkor civilizációs betegségek?

Igen, a kialakulásukban mindenképp a civilizációnak van elsődleges szerepe.

Melyek a leggyakoribb tünetek, amelyekkel megkeresnek Téged a szülők?

A hasfájás a leggyakoribb, amelyet különböző más tünetek kísérhetnek: hányás, hasmenés vagy székrekedés, súlyállás, esetleg véres széklet. Gyakran látunk el visszatérő légúti tünetekkel, vagy bőrgyógyászati problémával jelentkező betegeket is.

Ha egy gyermeknek néha fáj a hasa, néha kicsit hasmenése van, de a szülő úgy érzi, hogy ez még nem olyan vészes, orvosként mit tanácsolnál neki?

Azt ajánlanám, hogy először várakozzon és figyelje meg a gyermekét. Érdemes pontos étrendi naplót is vezetni. Ha a gyermek magától odamegy hozzá, hogy fáj a hasa, jegyezze fel, és ha még kicsi
a gyermek és pontosan követhető az étrendje, azt is gondosan vezessék a naplóban. Ha később gasztroenterológushoz kell fordulni, ezzel nekünk is nagyon sokat segítenek, hiszen a kivizsgálások elején a kórházban kikérdezzük a beteget, fizikálisan megvizsgáljuk, majd pont egy ilyen otthoni megfigyelésre és napló vezetésére fogjuk kérni a szülőt. Diétába kizárólag akkor kezdjenek orvosi javaslat nélkül, ha a szülő teljesen pontosan valamilyen élelmiszerhez tudja kötni a panaszokat. De nyomatékosítani szeretném, hogy soha ne kezdjenek önállóan gluténmentes étrendet, mert az
a további vizsgálatot félrevezeti.

Mostanában divat is lett a gluténmentes étkezés, van ennek valami egyéb veszélye?

Igen, a gluténmentesség egy szénhidrátban és zsírban gazdag, de rostszegény étrendet eredményez, amely hosszútávon komoly májkárosodást és kardiovaszkuláris problémákat okozhat. A cöliákia és még két másik kórkép esetén is gluténmentes diétát kell tartani egy gyermeknek, de a szülő ezeket egyedül nem tudja otthon felismerni. Ilyenkor mindenképp kérjék gasztroenterológus segítségét, és a diagnosztika érdekében ne kezdjenek előre gluténmentes diétába.

Hogy zajlik a gluténérzékenység, vagyis a cöliákia kivizsgálása?

Először vért veszünk, ha az első vérvétel után igazolódik a cöliákia gyanúja, egy második vérvizsgálatot is végeznünk kell, sőt bizonyos esetekben vékonybél biopsziát is. Ha mindegyik eredménye pozitív, akkor tudjuk csak kijelenteni valakiről, hogy cöliákiás.

Ha egy gyermek bármilyen panasszal bekerül a gasztroenterológiai szakrendelésünkre, automatikusan szűrjük cöliákiára, mivel a kezdeti tünetek nagyon sokfélék lehetnek. Ez egy komoly autoimmun megbetegedés, ezért a gluténmentes étrendet élethosszig be kell tartani. De a megfelelő diéta mellett, teljesen panasz- és tünetmentessé válik a gyermek. Azonban a rendszeres ellenőrzések és a figyelő orvosi tekintet ellenére sem szabad betegnek kezelni ezeket a gyerekeket a családban, közösségben. Tekintsék ezt csupán egy olyan állapotnak, amikor nem lehet glutént fogyasztani. A diéta betartása precíz betartása azonban nagyon fontos, egy pici diétahiba ugyanúgy beindítja a káros autoimmun folyamatot, mint a nagy diétahiba. A cöliákia nemcsak a belek megbetegedése, hanem az egész szervezetet érinti, az agytól a szíven, a májon át mindent károsít. Tehát ha valaki tényleg cöliákiás, akkor nagyon fontos, hogy pontosan betartsa a diétát. Általában ezt meg is értik a betegek. Sajnos van egy-két betegem, akiket nem sikerült meggyőzni, azonban a cöliákia egy olyan alattomos kórkép, hogy a diétahiba az elején nem okoz semmilyen észrevehető tünetet, ezért úgy is érezheti a beteg, hogy felesleges diétáznia. De ez nem így van, muszáj pontosan betartani a diétát.

Milyen betegségek hátterében állhat még a glutén?

A második gluténhez kapcsolódó kórkép a búzaallergia, ez sokkal kisebb betegcsoportot érintő, és legtöbbször pár év alatt kinőhető betegség. Míg a cöliákia minden századik magyar gyereknél fennáll, addig a búzaallergiás gyerekek száma ehhez képest elenyésző. A harmadik pedig a nem cöliákiás gluténérzékenység. Amikor se nem cöliákiás egy beteg, se nem búzaallergiás, mégis azt tapasztalja, hogy glutén fogyasztása mellett panasza van. Különböző tüneteket tud okozni, fejfájást, hasfájást, vagy egyszerűen csak fáradtságot, rossz közérzetet. Jellemzően gyorsan okoz panaszt, tehát ha a beteg eszik egy kis glutént, pár órán belül jönnek a tünetek, míg ha kihagyja az étrendjéből, akkor szintén hamar el is múlnak. S nem okoz súlyos károsodást a szervezetben, mint a cöliákia, ezért megengedett, ha valaki bizonyos küszöbérték alatt nem tapasztal semmi bajt, akkor azt a gluténmenynyiséget fogyaszthatja

Mesélnél a tejjel kapcsolatos problémákról, a laktózérzékenységről és a tejallergiáról?

A laktózérzékenység azt jelenti, hogy valaki nem tudja jól lebontani a tejben lévő tejcukrot, ennek leggyakoribb formája az ún. felnőtt típusú laktózérzékenység. Ennek csak három tünete van: a hasfájás, a haspuffadás, és a vizes-habos hasmenés. Csecsemőkorban gyakorlatilag sosem fordul elő, mivel az anyatej kb. 7%-a laktóz, nagyon nagy baj lenne, ha nem tudnánk lebontani. 3-5 éves kor után, de legyakrabban serdülőkortól a laktózt bontó enzim működése lecsökken, felnőttkorra az eredeti funkciójának akár csak tíz százalékát tudja ellátni, emiatt egy adott mennyiségnél több laktóz fogyasztása problémát okozhat, és megjelenhet az említett három jellegzetes tünet. Az, hogy egy bizonyos embercsoport, elsősorban a kaukázusi rassz felnőtt korban egyáltalán le tudja bontani a laktózt, egy mutáció eredménye. Minket a Jóisten laktózintoleránsnak teremtett, ez volt az ősi forma, míg valamikor öt-tízezer éve, az állatok háziasításának megjelenésével evolúciós előnyt jelentett, hogy az állatoknak nemcsak a húsát, hanem a tejét is fogyaszthatták, amely remek energia-, táplálék-, víz-, D-vitamin és kálciumforrás. Az ázsiai vagy afrikai népek kisebb kivétellel a mai napig sem tudják lebontani a laktózt.
Egyébként ez az ún. felnőtt típusú laktózérzékenység jelenleg nálunk is emelkedőben van, kb. 15-20%-ban érintheti a magyar lakosságot. Így ha kisgyermeknél, 3-5 éves kor alatt tejjel kapcsolatos
probléma merül fel, mindig a tejfehérjére kell gondolnunk elsőként, nem a laktózra.

És mi jellemző a tejallergiára?

A tejallergia, azaz tejfehérjeallergia már újszülött-, csecsemőkortól jelentkezhet, anyatejes babáknál is. Jellegzetes tünete, hogy a széklet véresen pöttyözött vagy vércsíkos. Ezek a babák sírósabbak, hasfájósabbak, olykor akár többet buknak, vagy különböző bőrtünetet mutatnak. Ez általában anyai tejmentes diétával orvosolható. Ez később, kisdedkorban is kezdődhet, mikor szintén alapvetően hasi, bőr és légúti tünetek a jellemzők. Minden életkorban az allergén elkerülése, az eliminációs diéta jelenti a megoldást. A jó hír ezzel a kórképpel kapcsolatban az, hogy az esetek döntő többségében, kb.90 %-ban a gyermekek kigyógyulnak belőle.

A Bethesda Gyermekkórházban hogy lehet bejutni a gasztroenterológiai rendelésre, vagy az osztályos kivizsgálásra?

Sokszor megkeresnek minket a szülők, hogy körzetesek, és szeretnék elhozni a gyermeküket. S mikor meghallják, hogy olyan sok a beteg, hogy csak három-négy hónap múlva tudjuk őket fogadni, bizony elhűlnek. Ekkor szoktuk felajánlani a lehetőséget, hogy ha úgy látják, nem várhat a kivizsgálás, akkor nagyon szívesen kivizsgáljuk a gyermeket az osztályunkon. Ez ugyan két-három napos bent fekvést igényel, de pár héten belül kész a részletes kivizsgálás. Sokan szoktak élni ezzel a lehetőséggel. Az osztályunkon, továbbá nemcsak a körzetünkből, hanem az egész ország területéről tudjuk fogadni a kis betegeket.

Beszélgetésünket a következő számban folytatjuk.

Szerző: Dr. Czelecz Judit gyermekgyógyász, gyermekgasztroenterológussal, osztályvezető főorvos
Szöveg: Ligeti Nóra

Megjelent: Gyógyító Magazin – 2020. ősz