A lázról és a lázcsillapításról

Mit kell tudnunk a lázról? Mely tényezők befolyásolják a lázas állapot megítélését, hogyan kell lázat csillapítani gyerekeknél? Részletes elméleti és gyakorlati útmutatónkban ezekre a kérdésekre adunk választ a szülőknek.

A láz és lázcsillapítás mindennapi gyakorlatában sokszor elavultak vagy hézagosak ismereteink. A szülők számára talán az a legnehezebb kérdés, hogy pontosan mi ilyenkor a teendő,  milyen lázcsillapító adható egy lázas, beteg gyermeknek.

Nekik kívánunk segíteni ezzel a tematikusan felépített elméleti és konkrét gyakorlati tudásanyaggal.

Mennyi normális testhőmérséklet, és mikortól beszélünk lázról?

Testünk hőmérséklete enyhe napszaki ritmust mutat − reggel kicsit alacsonyabb, délután kicsit magasabb −, de nagyjából állandó: hónaljban mérve 36–37 °C között van.
Hőemelkedésről beszélünk, ha a testhőnk 37-38 °C közé emelkedik,  a 38 °C feletti hőmérsékletet tekintjük láznak.
A végbélben, szájban és fülben mért hőmérséklet mindig magasabb, mint a hónaljban mért testhő, ezért 0,5 °C-ot le kell vonni belőlük!

Mi a láz és miért alakul ki?

A hőszabályozás változása láz esetén

A lázat a hőszabályozó központ lázkeltő anyagokkal való ingerlése okozza, melynek eredményeképp a testhőmérséklet szabályozottan egy magasabb alapértelmezett hőmérsékletre emelkedik. A lázat a szervezetünk fokozott hőtermeléssel és a hőleadás csökkentésével éri el. 

Milyen szakaszai vannak a láznak?

A láz kezdeti, felszálló szakasza

A megemelkedett alapértelmezett hőmérséklethez képest alacsonyabb a hőmérsékletünk, ezért fázunk. Termosztátunk működésbe lép: a bőrben lévő erek összehúzódnak, a bőr lúdbőrössé válik, hogy csökkenjen a hőveszteség. Mivel fázunk, melegebbre vágyunk (betakarózunk, jobban felöltözünk). Ezt követően beindulnak a hőtermelő folyamatok: mivel az izommunka sok hőt termel, vacogunk, remegni kezdünk.

A láz második, állandó szakasza

Ekkor ismét egyensúlyba kerül a hőleadás és a hőtermelés, de most már a magasabb alapértelmezett hőmérsékleten. A láz tetőzik: a hőtermelés és a hőleadás egyenlővé válik. A hidegrázás megszűnik, a bőr piros és forró.

A láz harmadik, oldódási szakasza

Mivel ilyenkor az eredeti alapértelmezett hőmérséklethez képest sokkal melegebb a testünk, szervezetünk egyből bekapcsolja a hűtőfolyamatokat.

Ebben a szakaszban a hőleadás nagyobb, mint a hőtermelés. A bőr erei kitágulnak, és elindul a verejtékezés, majd a testhőmérséklet visszaáll az eredeti alapértelmezett hőmérsékletre.

Milyen tünetek kísérik a lázat?

A láz három szakaszában más-más tünetek dominálnak.

A láz felszálló szakaszában

A láz felszálló szakaszában a legjellemzőbb tünetek közé tartozik a sápadtság, márványozott bőr, borzongás, didergés, hidegrázás, valamint a végtagok hűvössége. Az ilyenkor jelentkező hidegrázás  −  amit a lázgörccsel szoktak összekeverni − általában csak néhány percig tart, de ijesztő lehet. Csecsemőknél ritkán alakul ki ez a tünet, inkább csak a szájuk lilul el, bőrük márványozott, szederjes lehet.

Mivel lázas állapotban az anyagcsere fokozódik, megnő a szervezet oxigénigénye, melynek következtében

• a légzés szaporábbá válik,
• a keringésre is nagyobb munka hárul,
• a pulzusszám emelkedik (1°C hőmérséklet emelkedés kb. 10-15-tel növeli a percenként szívfrekvenciát). 

Ezért csecsemőknél, súlyos állapotú, szívbeteg, vérszegény betegeknél fokozottan figyelni kell a szívműködésre. 

A láz tetőfokán

Ekkor észlelhető a bőr pirossága, forrósága és a szem csillogása.

A láz leszálló, oldódási szakaszában

A nagyobb hőleadás miatt verejtékezés, bőséges izzadás figyelhető meg, ami nem csupán folyadék-, de sóveszteséggel is jár. A kiszáradás veszélye miatt ezt minden esetben pótolni kell. Lázas betegség esetén gyakori kísérő jelenség a bágyadtság, levertség, nyűgösség is.

Milyen tényezők befolyásolják a lázas állapot megítélését?

A láz mértéke, tartóssága

A láz mértéke, tartóssága önmagában, egyéb tünetek megjelenéséig nem alkalmas a betegség súlyosságának megítéléséhez. A hőemelkedés hátterében is állhat súlyos betegség, azonban banális megbetegedés is okozhat magas lázat.

Járványügyi helyzet alakulása

A családban, gyermekközösségben, az országban és a világban előforduló ragályos betegségek meghatározhatják a lázas állapot megítélését, a szükséges teendőket.

A gyermek általános állapotában, viselkedésében bekövetkező változások

Riadóztató (ún. alarmírozó) tünetek lehetnek a gyermek általános állapotában, viselkedésében észrevehető változások. Különös gonddal figyeljünk a következőkre: éberség-aluszékonyság, bágyadtság, a sírás jellege, bőrszín, itathatóság, étvágy, széklet- és vizeletürítés, légzés, szívműködés és kiütések.

Ha gyermek rossz benyomást kelt, „nem olyan, mint volt, nem tetszik”, azonnal forduljunk orvoshoz!

Az életkori sajátosságok

Az életkori sajátosságok szintén kiemelt jelentőséggel bírnak a lázas állapot megítélése szempontjából. 

Az első három hónapban ritkább a lázas megbetegedés, mint azt követően. Az első két életévben a gyermeknél általában 4-6 lázas megbetegedés fordul elő, közösségbe kerüléssel ez a szám megemelkedhet.

• Az újszülötteknél, 1 hónap alatti csecsemők esetében a lázat – de már a hőemelkedést is! – megkülönböztetett figyelemmel kell értékelnünk. Ebben az életkorban részben az immunrendszer éretlensége, részben a szülés során elszenvedett lehetséges bakteriális infekciók miatt a láz hátterében sokszor komoly, az egész szervezetet érintő fertőzés is állhat. Az ő esetükben azonnali kórházi kivizsgálás szükséges. 

• A 3 hónapos vagy annál fiatalabb csecsemők is gyakrabban igényelnek kórházi megfigyelést. 

Krónikus alapbetegségben, fokozott kockázatú betegségben szenvedőknél a lázas megbetegedés nagy körültekintést igényel. Ide tartoznak az egyes anyagcserezavarok, idegrendszeri betegségek, tüdő-, szív- vagy egyéb krónikus betegségek.

Lázmérő kisokos

Mivel mérjük a hőmérsékletet?

Hagyományos digitális hőmérő: Legjobb a gyerekbarát, puha, flexibilis végű, használatával könnyű és gyors a mérés.

Digitális, érintésmentes hőmérők: Használatuk egyszerű, nagyon elterjedtek, pillanatok alatt mutatják a hőmérsékletet. Leginkább tömeges hőmérésre, lázas betegek kiszűrésére alkalmas.

Fülhőmérő: A fülben (külső hallójáratban) történő hőmérés speciális hőmérővel történik, melynek használatakor ki kell egyenesíteni a hallójáratot. Hátránya, hogy fülzsír vagy középfülgyulladás esetén hamis mérési eredményt kaphatunk. Mivel itt is maghőt mérünk, 0,5 °C-ot le kell vonni a kapott értékből.

Homlokmatrica: Pillanatok alatt megmutatja a hőmérsékletet, de megbízhatatlan. 

Higanyos lázmérők: 2009 óta a nem forgalmazhatók, de a háztartásokban még ma is előfordulnak, nyugodtan használjuk őket! Használat előtt 36 °C alá kell lerázni. Amennyiben eltörik, a higanygolyócskákat gondosan össze kell szedni. Inkább nagyobb, nyugodt gyermekeknél alkalmazzuk! 

Higanymentes, analóg hőmérők: Ezekben a higannyal megegyező fizikai tulajdonsággal bíró, de nem toxikus anyag található, amelynek hőtágulása ugyanolyan, mint a higanyé. Használat előtt a higanyoshoz hasonlóan ezeket is le kell rázni, a méréshez kb. 5 percre van szükség.

Néhány praktikus tanács a lázméréshez

A hőmérőzés gyermekkorban mindig felügyelet mellett történjék. Figyeljünk arra is, hogy sose mérjük a gyerek hőmérsékletét intenzív mozgás, szaladgálás, meleg zuhany vagy fürdő után, hiszen ezek mind emelik a testhőt, így hamis eredményt kaphatunk.
A gyermek életkora fontos a lázmérési módszer kiválasztása szempontjából. Csecsemők és kisdedek esetén a lázmérés legbiztosabb, de nem kizárólagos módja a végbélben való hőmérőzés, óvodás kortól − de jól kivitelezve akár a csecsemőnél is − a lázát hónaljban mérjük. Hazánkban a szájban, nyelv alatt történő lázmérés nem terjedt el.

Lázmérés végbélben

Lehetőleg flexibilis végű lázmérőt használjunk! 

1. Fektessük a gyermeket a hátára, és emeljük fel a lábait. 
2. Kenjük be vékonyan a lázmérő végét popsikrémmel, ezután helyezzük a lázmérőt a végbélnyílásba, kb. 1,5-2 cm mélyen. 

A végbélben mért testhő  −  az ún. maghőmérséklet  − 0,5 °C-kal magasabb érték, mint amit hónaljban mérünk. Ezért a kapott értékből 0,5 °C-ot le kell vonni, hogy reális eredményt kapjunk.

Mire figyeljünk a hónaljban történő lázméréskor?

Hónaljmérésnél figyeljünk arra, hogy a bőr száraz legyen, a lázmérés alatt a gyermek ne mocorogjon. A mérés alatt hónalját tartsa összeszorítva, a lázmérő feje ne lógjon ki a hónalj másik oldalán. 

Lázcsillapítási tudnivalók

Ápolási tanácsok

• A teendők szempontjából nem a számszerű érték, hanem a gyerek általános állapota a meghatározó!
• Jó általános állapotú gyermeknél felesleges gyakran méregetni a lázat. 
• Lázas betegség esetén a gyermek viseljen laza, pamutszerű öltözéket!
• A láz felszálló szakaszában, amikor a gyermek fázik, könnyű takaróval takargassuk be, a láz leszálló szakaszában, amikor a hőleadás dominál, a gyermek izzad, óvatosan takarjuk ki. A gyermek ösztönösen tudja, mi a jó számára.
• Amennyiben a gyermek közérzete jó, természetes aktivitásában nem kell korlátozni, de biztosítsunk neki nyugalmat, pihenést. 
• Betegsége miatt a gyermek több figyelmet, személyes, szeretetteljes foglalkozást igényel, nyűgösebb lehet. Játsszunk együtt, olvassunk fel neki, a tévénézést, számítógépezést kerüljük.
• A fokozott folyadékigény miatt ügyeljünk arra, hogy a gyermek sok folyadékot fogyasszon. Gyakran kínáljuk meg teával, gyümölcslével!
• Figyeljünk a kiszáradás jeleire: száraz ajak, lepedékes nyelv, aláárkolt szemek, besüppedt kutacs, kevesebb vizelet.
• A betegség alatt sok gyermek étvágytalanabb. Ilyenkor ne erőltessük az evést, ha egy-két napig alig eszik valamit, de a folyadékbevitele jó, nem történik semmi baj!
• Lázas beteg közösségbe ne menjen!

Fizikális lázcsillapítás

Az utóbbi évtizedben a fizikális lázcsillapítást sok kritika éri, főleg a kellemetlen szubjektív élmények miatt. Sok országban ezért nem is javasolják ezeket a módszereket. Ugyanakkor magas láz esetén a kíméletes, mértékkel és óvatosan alkalmazott fizikális hűtés gyógyszeres lázcsillapítással kombináltan hatásos lehet. 

A hűtőfürdő

A hűtőfürdőt csak akkor alkalmazzuk − kizárólag a láz tetőfokán −, ha a gyermekből nem vált ki ellenérzést!  A láz felszálló szakaszában, amikor a bőr még hűvös, didergést, borzongást észlelünk, a gyermek fázik, nem szabad használni. 

A hűtőfürdő kivitelezése

1. A fürdővíz testmeleg, a gyermek számára kellemes hőfokú legyen. 
2. Lassan, óvatosan hűtsük a vizet (31–32 °C-nál ne legyen hidegebb)! A fürdővíz természetes hűlésére is hagyatkozhatunk. 
3. A mellig érő vizet kavargassuk, a kellemesen langyos vízzel locsolgassuk a gyermek testét, hagyjuk pancsikolni!
4. A hűtőfürdő 10-15 percnél ne tartson tovább!
5. A hűtőfürdőt követően a gyermek testét szárazra kell törölni

Priznic

A testborogatást (priznicet) ma már nem alkalmazzuk. Természetesen -amennyiben a gyermeknek jól esik- a homlokára tehetünk nedves zsebkendőt. 

A gyógyszeres lázcsillapítás szabályai 

Általános szabályok

• Legalább két különböző hatóanyag-csoportba tartozó és különböző gyógyszerformájú (szirup, kúp, tabletta stb.) készítmény legyen a házipatikában.
• Mindig nézzük meg, hogy az adott gyógyszer milyen hatóanyagot tartalmaz, olvassuk el a betegtájékoztatót! 
• Fontos tudnunk, hogy a különböző fantázianevű készítmények ugyanazt a hatóanyagot tartalmazhatják. Ha nem figyelünk erre, akkor könnyen túladagolhatjuk a lázcsillapítót. 
• A gyermeknek lázcsillapítót csak akkor adjunk, ha rossz a közérzete! A lázcsillapító gyógyszerek egyben fájdalomcsillapítók is, így a lázas beteg közérzetét is javítják. 
• A lázcsillapító tüneti szer, nem gyógyítja meg a lázat kiváltó betegséget, lázgörcs kivédésére sem alkalmazható!

A lázcsillapítók váltogatása, kombinálása

• Egyszerre csak egyféle hatóanyag-tartalmú lázcsillapító gyógyszert adjunk a gyermeknek! Ha ez nem hat, akkor később kaphat másik fajtát. 4 óránként lehetséges gyógyszert adni, azonban ugyanazon hatóanyag- tartalmút csak 6 óránként adjunk. 
• Rutinszerűen nem kell váltogatni a különböző hatóanyag-tartalmú lázcsillapítókat. 
• Ugyanaz a hatóanyag-tartalmú gyógyszer sokféle fantázianéven kapható. A megengedett napi adagot egyik gyógyszerfajtánál se lépjük túl!
• Ha egy adott készítményre jól reagál gyermekünk, szükség esetén a későbbiekben is azt alkalmazzuk.

A lázcsillapító készítmények hatása 

• Magas láz esetén lázcsillapító adásától a láz 1-2 °C-os csökkenése várható, tehát 39–40 °C-os láz lázcsillapító hatására 1-2 óra múlva kb. 38–38,5 °C-ra csökken. Ha a gyermek egyébként jól van, emiatt ne ijedjünk meg! 

A lázcsillapítók formája, adagolása

• A gyermek növekedésével a lázcsillapítás formája és adagja is változik.
• A lázcsillapítóknak többféle formája létezik: csepp, kúp, szirup, tabletta. Néhány kedvelt készítménynek mindegyik formátumból különböző hatáserősségű verziója is rendelkezésre áll. Ezt sokszor csak a doboz színe jelzi, más esetben a baby, junior elnevezés utal rá. A megfelelő dozírozás miatt vigyázzunk, nehogy összekeverjük őket. 
• A lázcsillapítót is „kinövi a gyermek”: a csecsemőkorban felírt lázcsillapító hatástalan lesz a nagyobb gyermeknél.
• Figyeljünk az adagolási előírás megválasztására: csak a megfelelő dózis alkalmazása biztosítja a kívánt kedvező hatást. Inkább a gyerek testsúlya, mint életkora szerinti adagoljuk a lázcsillapítókat!

• A végbélkúpokat a legkisebbeknek adjuk, nagyobbacska gyermeknél akkor alkalmazzuk, ha nem hajlandó bevenni vagy hány!
• A különböző ízesítésű szirupokat használhatjuk már 3 hónapos kortól.
• A cseppeket bármely életkorban igénybe vehetjük.
• A tablettákat 5-6 éves gyerekek is le tudják nyelni, de szét is törhetők. A diszpergálódó- vagy rágótabletták akár kisdedkortól is adhatók.  
• A kanalas lázcsillapítókat beadás előtt rázzuk fel! Ha ezt elmulasztjuk, akkor a hatóanyag az üveg alján maradhat. 
• A kúpokat hűtőszekrényben tároljuk!

 A lázcsillapító gyógyszerek csoportosítása hatóanyag szerint

Ma már számtalan lázcsillapító van forgalomban, ezek nagy része recept nélkül kapható. Melyiket célszerű használnunk?
Ki kell tapasztalnunk, hogy gyermeküknek melyik hatóanyag-tartalmú gyógyszer, melyik készítmény viszi le legkönnyebben a lázát, illetve melyiket fogadja el leginkább. Minden szervezet másképp reagál, illetve a láz hátterében álló betegség is befolyásolhatja, melyik készítmény lesz megfelelő a gyermek számára.
Gyermekkorban láz- és fájdalomcsillapításra a paracetamol és ibuprofen hatóanyag-tartalmú gyógyszerek váltak be a leginkább, a lázcsillapítók használatával kapcsolatban azonban gyermekháziorvosunk javaslatait is fogadjuk meg, a lázas beteg gyermek kezelésében az ő véleménye az irányadó.

A gyermekek lázcsillapítására ötféle hatóanyag-tartalmú gyógyszert alkalmazhatunk. A csoportosításban konkrét termékneveket nem szerepeltetünk, hiszen évről évre új fantázianevű termékek kerülnek forgalomba. A túladagolás és a nemkívánt mellékhatások elkerüléséhez fontos tudnunk, hogy a különböző fantázianevű készítmények ugyanazt a hatóanyagot tartalmazhatják!

Pirazolon származékok (amidazophen, noramidazophen, metamizol)

Ide tartoznak a klasszikus, régóta ismert lázcsillapítók. Magyarországon az amidazophen 1934-ben került a gyógyszerkönyvbe, tehát az elmúlt közel 100 év egyik legismertebb, leggyakrabban alkalmazott lázcsillapítója. Ma is megtalálható több hazai forgalomban lévő gyári és FONO-s készítményben.

Dózisa:3-4×10 mg/kg

A kombinált aminofenazon+fenobarbital hatóanyag-tartalmú termékek az egyik legnépszerűbb csecsemőkorban használt lázcsillapítók még napjainkban is. Fenobarbitál összetevőjük miatt azonban láz esetén nem tekinthetőek korszerűnek, mivel nyugtató, altató hatásuk a gyermek általános állapotának, tudatának megítélését zavarja. Emellett ezen készítmények káros mellékhatásként a csontvelő működését károsíthatják, a fehérvérsejt képzést gátolhatják. 

Megszoktuk ezeket a már több generációt is kiszolgáló gyógyszereket, de tudomásul kell vennünk, hogy eljárt felettük az idő. Használatukat mellőzni kell, hiszen vannak jobbak, korszerűbbek!

Paracetamol hatóanyag lázcsillapítók

A paracetamoltartalmú gyógyszerek nagyon felkapott készítmények. Vény nélkül kaphatóak, különböző gyógyszerformájú (szirup, tabletta), eltérő hatáserősségben és kiszerelésben. Fájdalomcsillapító hatással is rendelkeznek. Két hónapos kor alatt nem adhatóak. Túladagolás esetén májkárosodást okozhatnak. 

Dózisa: 4-6×10–15 mg/kg 

Ibuprofen tartalmú gyógyszerek

Láz- és fájdalomcsillapító hatásuk a paracetamolénál erőteljesebb, gyorsabban beáll és tovább tart. Emellett gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek. Mellékhatásaik közül a gyomorpanaszok tekinthetők a leggyakoribbnak. 

Dózisa: 3-4×10 mg/kg

Diclofenac tartalmú gyógyszerek

Kizárólag lázcsillapításra nem alkalmazzuk ezeket a gyógyszereket, kifejezett fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásuk viszont kihasználható. Mellékhatásaik közül a gyomorpanaszok mellett a véralvadást befolyásoló és vesekárosító hatást érdemes kiemelni.

Dózisa: 2-3×0,5–1 mg/kg

Szalicilsav tartalmú gyógyszerek

Régi, bevált láz- és fájdalomcsillapítók, 10 éves kor alatt nem adhatók. Bizonyos vírusfertőzések esetén súlyos májelégtelenséget okozhatnak. Egyéb mellékhatásként gyomorpanaszok jelentkezhetnek, a vérlemezkefunkciót befolyásolva vérzésre hajlamosítanak.

Dózisa: 4-6×10–15 mg/kg

Útravalóul − a legfontosabb lázcsillapítási tudnivalók szülőknek

• A láz tünet, nem betegség.
• Az egyébként egészséges lázas gyermeknél a láz segíti a gyógyulást.
• A lázcsillapítás vonatkozásában szemléletváltás szükséges: akkor adjunk lázcsillapítót, ha a gyermek bágyadt, közérzete rossz, elfekszik. Lázcsillapítás szempontjából nem a láz mértéke a döntő tényező, hanem a gyermek általános állapota. 
• A lázcsillapító adásával a betegség lezajlását nem tudjuk gyorsítani.
• Sok, különböző gyári fantázianéven forgalomban levő gyógyszerben ugyanaz a hatóanyag.
• A különféle tartalmú lázcsillapító gyógyszereket kombinálni lehet, de vigyázzunk, hogy a megengedett napi adagot egyik gyógyszerfajtánál se lépjük túl. 
• Azokat a lázcsillapítókat használjuk, amelyeket már ismerünk.
• Az alvó gyermeket soha ne ébresszük fel a lázcsillapító beadása miatt.

• Fizikális lázcsillapítást, hűtőfürdőt csak akkor alkalmazzunk, ha gyermekből nem vált ki ellenérzést.
• Lázas állapotban jóval nagyobb a folyadékigény, fokozott folyadékbevitel szükséges a kiszáradás kockázata miatt.
• Krónikus alapbetegségben szenvedőknél a láz fokozott kockázatot jelent.

Mikor forduljunk haladéktalanul orvoshoz lázas betegség esetén? 

Újszülötteknél, 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél minden lázas állapot megkülönböztetett figyelmet igényel. Nemcsak orvosi konzultáció, háziorvosi vizsgálat, hanem kórházi kivizsgálás, megfigyelés szükséges, mivel súlyos fertőzés is állhat a láz, hőemelkedés hátterében. 

Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni a következő esetekben is:

• ha a gyermeknek a láz mellett egyéb tünete (pl. aluszékonyság, epilepsziás görcs, egyéb szokatlan tünet, nehezített légzés) is van, vagy a lázcsillapítás ellenére is bágyadt, elesett állapotú,
• ha a láz 3 napnál tovább tart,
• ha a gyermek sokszor hány, hasmenése van és a folyadékpótlás nem megoldható,
• ha a sírás, fájdalom okát nem ismerjük, nem csillapodik, az alvásban, pihenésben is gátolja a gyermeket,
• ha először van lázgörcse,
• ha a lázas gyermeknél fokozatosan romló általános állapot figyelhető meg vagy szokatlan panaszok jelentkeznek.

Szerzők: dr. Szabolcs Andrea, dr. Zilahy Mónika

Kapcsolódó anyagok: Lázgörcs