Cikkünkben rövid áttekintést nyújtunk az immunrendszer felépítéséről, működéséről, majd megemlítünk néhány lehetőséget védekezőrendszerünk erősítésére. Az orvostudomány fantasztikus ütemű fejlődésének egyik kiváló példája az immunológia. Világszerte rengeteg intenzív kutatás irányul a szervezet védekező mechanizmusainak – ennek a rendkívül összetett és csodálatosan szabályozott rendszernek – minél pontosabb megértésére.

• Az immunrendszer fő feladatai a „saját” anyagok felismerése, a „saját” megkülönböztetése az „idegentől”, és az „idegen” anyagok (különböző mikroorganizmusok, toxinok, daganatos sejtek és transzplantált szövetek) megsemmisítése.
• A szervezetünkbe jutó kórokozók által kiváltott betegségek lefolyása függ a mikroorganizmusok számától, azok megbetegítő képességétől és a szervezet védekezőképességének állapotától.
• Antigénnek nevezünk minden olyan anyagot, amely ellen immunrendszerünk reagálni képes antitestet (ellenanyagot) vagy sejtet hoz létre.Antigénként általában nagy méretű molekulák, fehérjék, cukrok és nukleinsavak szolgálnak. Védekezőrendszerünk  egyik fő részét veleszületett (természetes) immunitásnak nevezzük. Az immunválasz beindításában, szabályozásában és végrehajtásában egyaránt szerepet játszik. Nem alapfeltétele az antigénnel való korábbi találkozás és nem alakít ki immun-memóriát. Összetevői sejtes elemek (az ún. phagocyta („bekebelező”) rendszer, NK (természetes ölő) sejtek); oldott formában jelenlévő szabályozó, fehérjebontó enzimrendszerek (ún. cytokinek, komplement fehérjék, akutfázis-fehérjék); a test fiziológiás védőgátjai (bőr, könny, emésztőenzimek, különböző nyálkahártyák); és élettani faktorok (testhőmérséklet, testnedveink pH értéke).
• Az immunrendszer másik fő részét a szerzett (adaptív) immunitás alkotja. Jellemzője, hogy specifikus, az adott antigénnel szembeni egyedi immunválasz kialakítására képes, immun-memóriát indukál, ezáltal az antigénnel történő következő találkozás során még gyorsabb és hatékonyabb reakció jöhet létre. Összetevői sejtes elemek (T- és B sejtek vagy más néven lymphocyták) illetve oldott formában jelenlévő anyagok (a B-sejtekből keletkező plazmasejtek által termelt antitestek – immunglobulinok). A T-sejtek az immunválasz szabályozásában és a sejt-közvetítette immunreakciókban vesznek részt, míg a B-sejtek fő feladata az ellenanyag termelés. A rendszer szerves részét képezi még számos sejtféleség (pl. az ún. neutrophil granulocyták, monocyták-macrophagok, eosinophil sejtek, basophil sejtek). Az immunválaszban résztvevő sejtek az elsődleges nyirokszervekben (csontvelő, csecsemőmirigy (latinul: Thymus)) keletkeznek. Az antigénnel való találkozás, aktiválódás, a testidegen anyagok kiszűrésének színhelyei a másodlagos nyirokszervek (lép, nyirokcsomók, a vékonybél Peyer-plakkjai, a féregnyúlvány, és egyéb a nyálkahártyákhoz kapcsolódó nyirokszövetek).
• Ebben az összetett rendszerben a meglévő lymphocytakészlet tagjai legelőször felismerik a szervezetbe került antigént (pl. kórokozót), majd bonyolult aktiválódási, osztódási és differenciálódási szakasz következik. A felszaporodott specifikus immunsejtek, azok termékei, illetve a nem antigénspecifikus immunmechanizmusok izgalmas összjátékának eredményeként az „idegen” megsemmisítésre, eltávolításra kerül, végül az immunválasz szépen lecseng.
• A gyermek immunrendszerének érése során természetesen számtalan idegen anyaggal, kórokozóval találkozik, a hosszú ideig keringő memória-sejtek nagyban hozzájárulnak a védekezőrendszer optimális működéséhez.
• Léteznek olyan gyógyszerkészítmények, amelyek különböző baktériumok speciális technikával előállított, úgynevezett liofilizátumát tartalmazzák. Ezek a baktérium-kivonatot tartalmazó gyógyszerek visszatérő alsó- és felső légúti fertőzések megelőzésében, illetve azok heveny fellángolásának kiegészítő kezeléseként alkalmazhatóak. Hatásuk elsősorban a nyálkahártyához társuló lymphoid szöveteken (MALT) keresztül valósul meg, egyaránt serkentik a természetes és az adaptív immunválaszt. A fertőzésekkel szembeni immunterápia lényege, hogy a légúti nyálkahártyán, nyálban serkentik az immunglobulin kiválasztást, az antigén felismerő- és bemutató sejttípusokat (macrophagok, NK (természetes ölő) sejtek, stb.) aktiválják, valamint növelik a specifikus immunválasz korai fázisában szerepet játszó keringő T-sejtek számát. A készítmények immunstimuláló hatásának létrejöttéhez általában több hónapos kezelésre van szükség, és nem alkalmazhatóak csecsemők esetén (az immunrendszer fejletlensége miatt) valamint autoimmun betegségben szenvedőknél (amikor immunrendszerünk saját szervezetünk ellen fordul). Az alkalmazhatósággal, mellékhatásokkal kapcsolatosan kérdezze bizalommal a kezelő gyermekorvost vagy a gyógyszerészt.

A megfelelő immunműködéshez elengedhetetlen az optimális bélflóra.

Ezt biztosíthatjuk a különböző, patikákban kapható probiotikumok segítségével.

Vannak növényi eredetű hatóanyagokat tartalmazó készítmények is (pl. Bíbor kasvirág), melyek szintén támogathatják az immunrendszer egészséges működését. Ezek általában nem specifikus immunstimulánsok. A növények présleve számos immunológiai aktivitással rendelkező anyagot tartalmaz, melyek hatása főleg a makrophagok aktiválásán, különböző cytokinek termelésén és a lymphocytaszám növelésén alapszik. A fitoterápiás készítményekre is igaz, hogy csak felügyelettel és körültekintéssel használhatóak – főleg gyermekek esetén.

Őszi-téli időszakban különösen fontos a megfelelő vitamin, ásványianyag és nyomelem bevitel, melyet a különböző multivitamin készítmények és cseppek alkalmazásával biztosíthatunk. A vitaminokra is (mint mindenre általában) vonatkozik, hogy túlzásokba sem szabad esni, csak a kiegyensúlyozott táplálkozás kiegészítéseként szabad alkalmazni azokat.

Gyermekeink egészségének alapja, és az erős immunrendszer kifejlődésének egyik kulcsa a változatos és egészséges étrend. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a sok zöldség, gyümölcs, sovány húsok és halak fogyasztásának fontosságát (a többi nemzetközi ajánlás mellett).

A napi kellő mennyiségű folyadékbevitel is elengedhetetlen, csakúgy, mint az elegendő alvás. A gyermekkorban elkezdett rendszeres sport pedig nem csak a megfelelő csontozathoz-izomzathoz járul hozzá, az állóképesség, erőnlét növelésén keresztül döntő szerepe van a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, és természetesen a későbbi egészség-tudatos életmód kialakításában is.

Rövid írásunk célja az volt, hogy bepillantást nyújtsunk védekezőrendszerünk működésének alapjaiba, és rávilágítsunk, hogy az egészséges életmód nélkülözhetetlen az erős immunrendszerhez. Ne dőljünk be a kizárólag üzleti alapokon nyugvó, gyakran nem ellenőrizhető forrásból származó csodakészítmények csábító reklámjainak. Az egészséges táplálkozás, korán elkezdett rendszeres testmozgás, az általános személyi-és élelmiszer higiénés előírások betartása valamint a tudományos háttérrel rendelkező, megbízható készítmények együttese lehet a garancia immunrendszerünk megfelelő működésére és egészségünk megőrzésére.