Nem kötelező védőoltások
A gyermekek ötéves koruk alatt különösen érzékenyek bizonyos betegségekre, hiszen immunrendszerük – mely a védekezésért felelős – még éretlen. Az időben adott kötelező és választható védőoltásokkal meg tudjuk óvni őket bizonyos fertőző betegségektől, egyúttal a közösség többi tagjának is védelmet biztosítunk – azoknak is, akik valamilyen okból nem kaptak védőoltást.
Választható oltások
A nem kötelező (ajánlott) védőoltások nem szerepelnek a mindenki számára ingyenes oltási rendben, de a rizikócsoportba tartozó személyek részére a háziorvos megítélése alapján vagy a szülő kérésére felírhatók, megvásárolhatók és beadhatók.
Az ajánlott védőoltások listája a legújabb kutatási eredmények alapján folyamatosan változik. Például a korábban az „ajánlott” kategóriába tartozó pneumococcus elleni vakcináció a 2014. június 30-a után született gyermekek számára már kötelező. Szintén kötelező oltássá lépett elő 2019 szeptemberétől a bárányhimlő elleni oltás a 13-16 hónapos csecsemők számára.
A járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás
Kullancs okozta agyvelő-gyulladás elleni védőoltás
Rotavírus elleni védőoltás
Mit kell tudni a rotavírusokról?
A rotavírusok a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek egyik leggyakoribb kórokozói közé tartoznak. A nagyfokú fertőzőképesség miatt a vírusok terjedését nehéz megakadályozni, ezért gyermekközösségekben járványos megbetegedéseket okozhatnak. Minél kisebb a gyermek, annál nagyobb a folyadékvesztésből következő kiszáradás veszélye.
A rotavírus elleni védőoltásokról
A rotavírus elleni védőoltás szájon át adandó. Kétféle vakcina van forgalomban: a Rotarix esetében két adag, a Rotateq esetében 3 adag szükséges a védettséghez.
Rotarix
Az első oltás már hat hetes kortól adható babáknak, majd ezt követi négy hét múlva a második adag. A vakcinációt lehetőleg 16 hetes kor előtt el kell végezni, de 24 hetes korig mindenképp be kell fejezi, mivel a fertőzés hat hónapos és kétéves kor között fordul elő leggyakrabban.
Rotateq
Az első dózist legkésőbb 12 hetes korig be kell adni a babáknak, a teljes oltási sort – mely három dózist jelent – lehetőleg 20-22 hetes korig, de legkésőbb 32 hetes korig be kell fejezni. Az egyes dózisok beadása között legalább 4 hétnek el kell telnie.
Az oltás ellenjavallatai
Az oltás ellenjavallt, amennyiben az előző rotavírus-vakcina beadását követően túlérzékenység alakult ki, ha a kórelőzményben bélbetüremkedés szerepel vagy arra hajlamosító nem korrigált, veleszületett gyomor-bélrendszeri fejlődési rendellenesség áll fenn. Nem javasolt az oltás beadása ismerten vagy gyanítottan immunhiányos csecsemők esetében sem. A vakcinációt halasztani kell akut lázas betegség, hasmenés és hányás esetén.
Oltási reakciók
A klinikai vizsgálatok a rotavírus elleni vakcinát jól tolerálhatónak találták. Mellékhatásként leggyakrabban ingerlékenység, étvágytalanság, láz, fáradtság alakulhat ki.
A járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás
Mit kell tudni a járványos agyhártyagyulladásról?
A betegség kórokozója a Neisseria meningitidis nevű baktérium, melynek több típusa ismert, hatékony védőoltás nem mindegyik ellen létezik. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, elsősorban zárt közösségben (pl. kollégium) fertőződhetnek vele a gyerekek. A fertőződés következményeként kialakulhat agyhártyagyulladás, mely életveszélyes megbetegedést jelent.
A járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltásról
Többfajta vakcina áll rendelkezésre. Az oltások egy része már kombinált oltóanyag, mely négyféle kórokozó ellen nyújt védettséget.
Nimenrix
A vakcina hathetes kortól ajánlott, kombinált oltóanyag, a kórokozó A-, C-, W-135 és Y-típusú változatával szemben nyújt védelmet. Az alapimmunizálás 6 hetes – 6 hónapos kor között (legalább 2 hónap különbséggel beadott) 2 adag, 6 hónapos kor felett egy adag beadását jelenti.
Neisvac-C
A vakcina a kórokozó C-típusával szemben véd. 2 hónapos kortól adható, az oltási rend szerint alapimmunizáláshoz 2 – 4 hónapos kor között (legalább 2 hónap különbséggel) 2 adag, 4 éves kor felett 1 adag szükséges. A jelenlegi ajánlás szerint a csecsemőkorban elvégzett alapimmunizálás esetén 1 emlékeztető oltás ajánlott 12-13 hónapos korban, de legalább 6 hónappal az előző dózis után. Serdülők és felnőttek esetében nincs szükség emlékeztető oltásra.
Bexsero
A vakcina a kórokozó B-típusával szemben nyújt védettséget.
A javasolt oltási rend szerint az immunizálást kisbabáknál már 2 hónapos kortól el lehet kezdeni. 2-5 hónapos kor között 3 adag, legalább egy hónap különbséggel beadott oltást követően 12–23 hónapos kor között kerülhet sor az emlékeztető oltásra – legalább 6 hónap szünettel az alapimmunizálás és az emlékeztető dózis között.
A 6-11 hónapos kor közötti, még nem oltott kisbabák eseténkét dózis beadása szükséges, az egyes dózisok között legalább 2 hónap különbséggel. Az emlékeztető oltásra 12–23 hónapos kor között kerül sor, legalább 2 hónap szünettel az alapimmunizálás és az emlékeztető dózis között.
12-23 hónapos kor között szintén 2 oltásra (2 hónap különbséggel) és egy emlékeztető oltásra van szükség, ez utóbbit az oltási rend szerint az alapimmunizáció után 12-23 hónappal kell beadni.
2-10 éves kor között 2, legalább két hónap különbséggel beadott dózis, 11 év felett szintén 2, legalább 1 hónap különbséggel beadott dózis alkalmazandó. 2 éves kor felett jelenleg emlékeztető oltás nem ajánlott.
Oltási reakciók
A beadás helyén átmenetileg fájdalom és bőrpír jelentkezhet. Láz, étvágytalanság, aluszékonyság is gyakrabban fordulhat elő.
Kiknek érdemes felvenni az agyhártyagyulladás elleni oltást?
Ajánlott azon személyeknek, akik járványos területre utaznak, akik járványos agyhártyagyulladásban megbetegedett személy közelébe kerülhetnek, illetve akiknek lépkárosodásuk van vagy lépeltávolításon estek át.
A felnőtt populáció 5-15 %-ának normál garatflórájában megtalálható a kórokozó. Ha a szervezet immunrendszere gyengül, a baktérium bekerülhet a véráramba és megbetegedést okozhat.
Az oltás ellenjavallatai
Az oltás beadása ellenjavallt, amennyiben túlérzékenységi reakció lépett fel bármilyen, korábban agyhártyagyulladás ellen beadott védőoltás kapcsán. Lázas betegség esetén az oltás beadását el kell halasztani. Várandósoknak az oltás csak jelentős veszély fennállása esetén adható.
Kullancs okozta agyvelő-gyulladás elleni védőoltás
Mit kell tudni a kullancs okozta agyvelőgyulladásról?
A hazai erdőkben, mezőkön találkozhatunk olyan kullancsokkal, amelyek hordozzák az agyvelőgyulladást okozó kórokozót. Magyarország nem endémiás terület (vagyis nem fordul elő tartósan és rendszeresen kullancs okozta agyvelőgyulladás), a betegség viszonylag ritkán fordul elő, de súlyos következményekkel járhat.
Kiknek javasolt az oltás felvétele?
Az immunizálás elsősorban olyan gyermekeknek javasolt, akik tartósan vagy ideiglenesen endémiás területen tartózkodnak.
A kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltásról
Magyarországon az Encepur, továbbá az FSME-IMMUN vakcinák rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel. A vakcinák inaktivált kullancs-encephalitis-vírust tartalmaznak. 1 és 2 éves kor között csak az előny/kockázat gondos mérlegelése alapján adhatók. Gyerekeknél 12 éves (Encepur), illetve 15 éves (FSME-IMMUN) kor felett a felnőtt vakcina alkalmazandó.
Az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Hagyományos oltási rend szerint adott oltási sor a fertőzésnek folyamatosan kitett személyeknek ajánlott és az alábbiak szerint alakul:
- Encepur – 1. adag: 0. nap, 2. adag 1-3 hónappal a 0. nap után, 3. adag 9-12 hónappal a második adag után
- FSME-IMMUN – 1. adag: 0. nap, 2. adag 1-3 hónappal a 0. nap után, 3. adag 5-12 hónappal a második adag után.
Hagyományos oltási rend szerint történő vakcináció esetén a védelemhez szükséges ellenanyag szintje az alapimmunizálás befejezése után 3 évig fennmarad. Az első emlékeztető oltásra 3 év után van szükség.
A rövidített oltási rendet azon egyéneknek ajánlják, akiknek gyors immunizálásra van szükségük. Ezesetben az oltási rend az alábbiak szerint alakul:
- Encepur – 1. adag 0. nap, 2. adag 7 nappal a 0. nap után, 3. adag 21 nappal a 0. nap után
- FSME-IMMUN – 1. adag 0. nap, 2. adag 7 nappal a 0. nap után, 3. adag 5-12 hónappal a 0. nap után
Rövidített oltási rend esetén az ellenanyagszint 12-18 hónapig marad fent, ekkor van szükség az első emlékeztető oltásra.
Az emlékeztető oltás egy adag oltóanyagot jelent. Az első emlékeztető oltás után minden 5. évben van szükség további emlékeztető dózisra. Mivel a kullancsok aktivitása tavasszal kezdődik, az első és második oltást télen kell beadni.
Oltási reakciók
A vakcina beadását követően felléphetnek nemkívánatos reakciók, leggyakrabban helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz és fejfájás alakul ki.
Fontos tudni, hogy az oltás nem nyújt védelmet a kullancsok által terjesztett másik megbetegedés, a Lyme-kór ellen.
HPV elleni védőoltás
Mit kell tudni a HPV-ről?
A HPV (humán papillómavírus) méhnyakrákot és egyéb bőrdaganatokat, jóindulatú hámelváltozásokat okozó vírus. A kórokozónak több csoportja ismert, szexuális úton terjed.
Mit kell tudni a HPV elleni védőoltásról?
Az oltás a HPV néhány magas kockázatú fajtája ellen nyújt védelmet. Hatékony lehet akkor is, ha a személy már kapcsolatba került a vírussal. A védőoltás nem véd az összes rákkeltő HPV ellen, ezért a szűrővizsgálatok fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni az oltáson átesett nők körében sem.
A HPV elleni vakcináció 2014-től kötelezően felajánlható a 12. életévüket betöltött lányok, 2020-tól pedig a 12. életévüket betöltött fiúk számára is. A HPV elleni térítésmentes védőoltáshoz az iskolai kampányoltás keretében (vagy a házi gyermekorvostól) juthatnak hozzá a gyermekek. Az oltások felvételéhez a szülői beleegyező nyilatkozat szükséges.
Cervarix
A vakcina a HPV 16-os és 18-as típusa ellen nyújt védelmet. 9 éves kortól adható, az oltási rend az oltandó személy életkorától függ az első oltás beadása idején.
9 éves kortól betöltött 14 éves korig két dózist kell alkalmazni a 0. és a 6. hónapban (a második oltás 5-13 hónappal az 1. adag után is). Ha a második adagot az 5. hónap előtt adják be, minden esetben szükséges egy harmadik adag is.
A 15 éves kort betöltött lányoknál három adag szükséges: a 0., 1. és 6. hónapban (a második adag 1-2,5 hónappal az 1. adag után, a 3. adag 5-12 hónappal az 1. adag után is adható).
Gardasil 9
A készítmény HPV vírus 9 típusa (6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es, 58-as) ellen nyújt védelmet, a vakcinát 9 éves kortól lehet beadni fiúknak és lányoknak egyaránt.
A vakcina 9–14 éves korig kétadagos sémában adható be: 0. hónapban és azt követően 5-13 hónap múlva. Ha a második adagot 5. hónap előtt adják be, minden esetben szükséges egy harmadik adag is.
15 éves kor felett a készítményt három adagos ütemezés szerint kell alkalmazni: a 0., 2. és 6. hónapban. A második adagot legalább egy hónappal az első adag után, a harmadik adagot legalább 3 hónappal a második adag után kell beadni. Az oltási sorozatot egy éven belül be kell fejezni.
Oltási reakciók
A védőoltás általában kevés mellékhatással jár, helyi bőrpír, duzzanat és fájdalom fordulhat elő.
Influenza elleni védőoltás
Mit kell tudni az influenzáról?
Az influenza többféle influenzavírus által okozott légúti fertőző betegség, mely cseppfertőzéssel terjed. Szövődményei közé tartozik a tüdőgyulladás, valamint az agyvelőgyulladás. A gyermekek a felnőtteknél gyakrabban kapják el, különösen az egy éven aluliak körében nagyobb arányú a megbetegedés.
Mit kell tudni az influenza elleni védőoltásról?
Mivel az influenzavírusok minden évben változnak, ezért a szezonális influenza elleni védőoltást évente fel kell venni. A vakcinát a házi gyermekorvostól kérhetjük térítésmentesen, erre a legalkalmasabb időpont a kora ősz. A védettség kialakulásához kb. 2-3 hétre van szükség.
Az influenza betegségek megelőzésére két készítmény áll rendelkezésre:
Vaxigrip Tetra
A vakcina négyféle típusú, hasított vírust tartalmaz, 6 hónapos kortól adható. 6 hónapos és 9 éves kor közötti, előzőleg még nem beoltott gyermekeknek az első oltásukat követően legalább 4 hét elteltével egy második dózist beadni, 9-17 éves kor között egy dózis beadása szükséges.
3Fluart
A vakcina háromféle influenzatörzs ellen nyújt védelmet, az immunizálás egyszeri oltással történik. A készítmény 3 éves kor felett alkalmazható.
Kiknek javasolt az oltás?
A 6 hónaposnál idősebb egészséges, illetve krónikus beteg, valamint fokozott rizikócsoportba sorolt csecsemők és kisdedek immunizálására javasolt a szezonális influenza elleni védőoltás.
Oltási reakciók
A reakciók általában enyhe lefolyásúak és rövid ideig tartanak: a tűszúrás helyén tapasztalható enyhébb bőrpír és izomfájdalom, továbbá hőemelkedés és levertség jelentkezhet.
Koronavírus elleni védőoltás
Mit kell tudni a koronavírusról?
A koronavírusbetegség (CoViD-19) a koronavírus-2 (SARS-CoV-2) által okozott súlyos akut légzőszervi szindróma, melyet 2019 végén Kínában azonosítottak először. A vírus cseppfertőzéssel (köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel) terjed.
A gyermekek koronavírusbetegsége az esetek nagy részében enyhe lefolyású, gyorsan átvészelhető, főként légúti betegség. Azoknál a gyerekeknél azonban, akik heveny koronavírus fertőzésen estek át, akár hónapokig tartó, több szervrendszert érintő panaszok is kialakulhatnak, amelyek az életminőségüket jelentősen rontják.
A koronavíruson átesett gyermekeket érintheti a ritka, de súlyos szövődményekkel járó sokszervi gyulladás (PIMS), mely a korábbi vírusfertőzésre adott kóros immunreakció, és akár intenzív osztályos ellátást is igényelhet.
A koronavírusnak jelenleg még nincs kezelési módja, csak a védőoltás felvételével védekezhetünk a járvány ellen.
Mit kell tudni a koronavírus elleni védőoltásról?
Jelenleg 5 éves kortól engedélyezett a Pfizer BioNTech mRNS alapú vakcinája. A teljes oltási sor két oltásból áll, amit minimum 21 nap (de lehetőleg nem több, mint 28 nap) különbséggel kapnak meg a gyermekek.
Már az első dózist követően elkezd a szervezet ellenanyagot termelni, de a teljes védettség a második oltást követő második hétre épül fel. Az oltás felvételéhez szülői hozzájárulás szükséges.
Az oltás ellenjavallatai
Az oltás nem vehető fel akut, lázas betegség, valamint a vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció esetén.
Szintén ellenjavalt az oltás beadása, ha az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (pl. penicillin) vagy más védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció szerepel.
Oltási reakciók
Oltási reakcióként fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, hidegrázás és láz, valamint ízületi fájdalom jelentkezhet a beadást követő 24-48 órában.
