EGÉSZSÉGÜGYI ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

 

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen
adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános
adatvédelmi rendelet) szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679. sz. Európai Parlament és a Tanács
Rendelet (a továbbiakban: GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
törvény (a továbbiakban: Eütv.), valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) és az egészségügyi
és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről szóló 62/1997. (XII. 21.) NM
rendelet (a továbbiakban: NMr.) alapján a Magyarországi Református Egyház Bethesda
Gyermekkórháza, mint Adatkezelő az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó személyes adatok kezelése
körében az alábbi szabályzatot fogadja el

 

1.) MEGFELELÉS AZ ADATKEZELÉSI KERETSZABÁLYZATNAK

Az Adatkezelő rögzíti, hogy a GDPR, illetve az Infotv.-ben megfogalmazott általános adatvédelmi
elveket, szabályokat, jogokat és kötelezettségeket az Adatkezelési Keretszabályzatban rögzíti. Jelen
Egészségügyi Adatkezelési Szabályzat elválaszthatatlanul együtt értelmezendő az Adatkezelési
Keretszabályzattal, annak kiegészítése. Amennyiben jelen Egészségügyi Adatkezelési Szabályzat (a
továbbiakban: Eü.Szab.) speciális rendelkezést nem tartalmaz, az Adatkezelési Keretszabályzatban (a
továbbiakban: Keretszab.) rögzített általános szabályok az irányadók.

 

2.) AZ EÜ. SZAB HATÁLYA, AZ ÉRINTETTEK KÖRE
A Keretszab.-ban került rögzítésre.

 

3.) AZ ADATFELDOLGOZÓK MEGJELÖLÉSE

Az Adatkezelő tevékenysége során adatfeldolgozót vesz igénybe.
Az adatfeldolgozó megnevezése és elérhetősége:
Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Székhely: Budapest, Váci út 144-150, 1138
Telefon: (06 1) 354 1690

 

4.) Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térre (a továbbiakban: EESZT) vonatkozó
rendelkezések

Az EESZT állami központosított, elektronikus egészségügyi adatokat tároló és továbbító informatikai
rendszer. Minden közfinanszírozott egészségügyi ellátást igénybe vevő személy egészségügyi adata
2017. november 1-től kezdve ebbe a központi adatbázisba kerül, ahol a halál után öt évig őrzik meg. Az
adatok továbbítása és tárolása kötelező, minden rendelőintézet, háziorvos és kórház köteles ide adatokat
továbbítani. Az Adatkezelő által használt medikai rendszer automatikusan továbbítja a központi
információs rendszerbe a felvett személyes adatokat. Az Adatkezelő nem tudja befolyásolni az
adattovábbítás menetét.

Az érintettek számára itt elérhető minden egészségügyi adatuk. Az EESZT lakossági portál
használatához szükség van Elektronikus Ügyfélkapu azonosítóra és a jelszóra, továbbá a TAJ
azonosítóra.
Gyermekek személyes adatait is meg lehet tekinteni az EESZT-ben az alábbi módokon:
– A törvényes képviselő Ügyfélkapu azonosítót igényel a gyermeknek,
– Új típusú személyi igazolvány igénylése a gyermekek számára (ilyenkor otthonról is
megnyitható számukra az Ügyfélkapu)

Az EESZT-ről szóló hivatalos tájékoztató elérhető az EESZT Információs Portálon (https://e-
egeszsegugy.gov.hu/).

Az Adatkezelő számára kötelezően közzéteendő „Tájékoztató a személyes adatok Elektronikus
Egészségügyi Szolgáltatási Térben megvalósuló kezeléséről az egészségügyi intézményben történő
ellátás során” tájékoztatás az Adatkezelő honlapján elérhető.
Az Adatkezelő által az EESZT-ben tárolt adatokhoz történő hozzáférést az érintettek szabályozhatják
oly módon, hogy meghatározhatják, hogy kezelőorvosok közül ki, mikor és milyen adatokhoz,
dokumentumokhoz férhessen hozzá.
Az érintett által beállított hozzáférési szabályok nem érvényesek akkor, ha a kezelőorvos úgy dönt, hogy
az adatokra sürgős szüksége van. Ilyen esetekben az orvos korlátlan elérést kap minden adathoz. A
sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM
rendelet melléklete tartalmazza.
Az érintettnek nincs lehetősége arra, hogy a vizsgálat alatt éljen az EESZT-ben az önrendelkezési
jogaival, előzetesen kell önrendelkezési szándékait beállítania.
Nem érvényes az érintett által beállított hozzáférési korlátozás abban az esetben, ha valamilyen állami
hatóság, szervezet (bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, titkos szolgálat,
kormányhivatal stb.) törvény alapján adatigénylést nyújt be az Adatkezelőhöz és az ÁEEK-hez (az
EESZT rendszer üzemeltetőjéhez), vagy pedig valamilyen törvény kötelező adattovábbítást rendel el,
amit az Adatkezelő és az ÁEEK köteles teljesíteni.
Az önrendelkezési jog során tett korlátozó intézkedésekből eredő hiányos, vagy téves egészségügyi
ellátásért az Adatkezelő semmilyen formában nem felelős.

 

5.) AZ ADATKEZELÉS CÉLJA ÉS JOGALAPJA

Az általános elvek és szabályok az Keretszab.-ban kerültek rögzítésre.
Különleges szabályok:
• Az adatkezelés célja a GDPR 6. cikk (1) bek. c.) jogi kötelezettség teljesítése körében Eüak. 4
§-ában meghatározottak, többek között, de nem kizárólagosan az egészség megőrzésének, javításának,
fenntartásának előmozdítása, a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése; az
érintett egészségi állapotának nyomon követése, a népegészségügyi; közegészségügyi és járványügyi
érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele; a betegjogok érvényesítése; egészségügyi
szakember-képzés, orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás
tervezése, szervezése, költségek tervezése, statisztikai vizsgálat, tudományos kutatás.
• Közfinanszírozott egészségügyi ellátás során a finanszírozásra, annak elszámolására irányadó
jogszabályok alapján történik adatkezelés.
• Térítésköteles egészségügyi ellátás körébe tartozó adatkezelés során az adatkezelés jogalapja
egyrészről a fentiekben meghatározott egészségügyi adatkezeléshez kapcsolódó jogi kötelezettség
teljesítése, másrészről pedig az adó-, és számviteli jogszabályokban meghatározottak szerinti számla
kiállítási, illetve bizonylatolási jogi kötelezettség teljesítése, illetve ezek elszámolására irányadó
jogszabályok teljesítése.
• Az Adatkezelő által nyújtott szolgáltatással, tevékenységével, magatartásával kapcsolatos
panasz kivizsgálása és dokumentálása során a személyes adatok kezelése az Eütv. 29 §-án alapul.
• Orvostudományi kutatás céljából történő személyes adatok kezelése a vonatkozó
jogszabályokban, szabályokban, előírásokban, irányelvekben és szabványokban lefektetettek szerint
történik, mint például a Nemzetközi Harmonizációs Konferencia Helyes Klinikai Gyakorlatának (“ICH
GCP”) irányelveiben és szabványaiban, az Orvosok Világszövetsége Helsinki Nyilatkozatának “A
humán vizsgálati alanyok bevonásával végzett orvostudományi kutatás etikai elveiben” (2013), a
gyógyszerkészítmények klinikai vizsgálatával kapcsolatos valamennyi jogszabályban és
iránymutatásban, valamint a gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályokban.
• Jogszabály alapján az adatkezelés közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi
kutatási célból vagy statisztikai célból lehet még szükséges.
• Közegészségügyi, járványügyi esetekben, avagy sürgős szükség, illetve veszélyeztető állapot
(Eütv. 3. § i., – j. pontok) esetén az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy
létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges.
• Az egészségügyi szolgáltatás elvégzéshez kapcsolódó bármely polgári jogi – írásbeli, avagy
szóbeli – megállapodás teljesítése során az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges,
amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére
történő lépések megtételéhez nélkülözhetetlen.
• Az érintett kifejezett, és/vagy írásbeli hozzájárulására is történik adatkezelés, mint pl. a jogi
kötelezettség teljesítése körét meghaladó személyazonosító és egészségügyi adatok kezelése; a gyors és
hatékony kapcsolattartás érdekében értesítési, elérhetőségi adatok kezelése; kutatásban történő önkéntes
részvétel során megadott adatok kezelése és azok esetleges álnevesítése.
• Összesített ágazati statisztikák, kimutatások, táblázatok, tanulmányok, leírások készítése,
melyek célja az adatkezelő szolgáltató tevékenysége során a működéséhez kapcsolódó be-, lejelentések
el(ő)készítése, továbbá a betegeket érintő rizikók és események meghatározása, analízise és kezelése
eseteire az Adatkezelő jogos érdeke teremt jogalapot az adatkezelésre.

 

6.) A KEZELT SZEMÉLYES ADATOK KÖRE

A GDPR és az Infotv. alapján személyes adat az érintettre vonatkozó bármely információ. Az érintett
azon azonosított, vagy azonosítható természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon egy vagy
több tényező alapján azonosítható.
Az egészségügyi szolgáltatás során a betegek jogosultak arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt
vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott akár rögzített, akár rögzítetlen egészségügyi és
személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan
kezeljék.
Az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és
személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített
adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától az egészségügyi dokumentáció.
Az egészségügyi dokumentáció kötelező tartalmát az Eütv. 136 – 137. §-a tartalmazza, az ezen körbe
nem tartozó egyéb dokumentumok, mint pl. kapcsolattartási adatok, kérelmek, nyilatkozatok, is az
egészségügyi dokumentáció részét képezik. Az egészségügyi dokumentáció része továbbá a betegellátó
belső feljegyzése, emlékeztetője, jegyzőkönyve, mely a folyamatos betegellátás során a kezelésben részt
vevő személyeket tájékoztatja, munkájukat segíti.
A kezelt személyes adatok körébe tartoznak azon nyilatkozatok, melyek közvetlenül, vagy közvetve az
ellátáshoz kapcsolódnak. Pl: betegazonosító karszalag használathoz kapcsolódó nyilatkozat;
hozzájárulás a képmás-, hangfelvétel készítéséhez.
Az egészségügyi ellátáshoz közvetlenül nem kapcsolódóan, azonban az adatkezelővel fennálló jogi,
illetve egyéb kapcsolat keretében személyes adatkezelés történhet: biztosítás, biztosító adatai,
egészségpénztári adatok, bankszámlaszám, kapcsolattartási adatok tekintetében is.
A személyes adatok körébe tartozik továbbá a sejt, szövet, szerv, biológiai minta, képmás-, és
hangfelvétel. A genetikai adatot olyan, a természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai
jellemzőivel összefüggő személyes adatként kell meghatározni, és amely az érintett személytől vett
biológiai minta elemzésének – különösen kromoszómaelemzésnek, illetve a dezoxiribonukleinsav
(DNS) vagy a ribonukleinsav (RNS) vizsgálatának, vagy az ezekből nyerhető információkkal
megegyező információk kinyerését lehetővé tevő bármilyen más elem vizsgálatának – az eredménye.

 

7.) HOZZÁJÁRULÁS FELTÉTELEI

Az általános elvek és szabályok az Keretszab.-ban kerültek rögzítésre.
Különleges szabályok: A tudományos kutatási célú személyesadat-kezelés esetében előfordulhat, hogy
annak célját az adatgyűjtés időpontjában nem lehet teljes mértékben azonosítani. Így az Adatkezelőnek
lehetővé kell tenni az érintettek számára, hogy a tudományos kutatás bizonyos területeire vonatkozóan
adják a hozzájárulásukat az adatkezeléshez, betartva a tudományos kutatásokra vonatkozó, elismert
etikai előírásokat.
Az érintettek számára biztosítani kell továbbá annak lehetőségét is, hogy – annyiban, ha a célok ezt
lehetővé teszik – csak egyes kutatási területekre vagy a kutatási projekteknek csupán bizonyos részeire
vonatkozóan adjanak hozzájárulást.

 

8.) SZEMÉLYES ADATOK TOVÁBBÍTÁSA

A személyes adatok uniós vagy a tagállami joggal –többek között, de nem kizárólagosan: az Eüak. 10.
§ – 11. §; 15.- 16/B. §; 19. – 19/A. §; 20. §, 22-26. §; Eütv. 38. § (2) l.) szerint – összhangban történő
továbbításán túlmenően az Adatkezelő személyes adatot meghatározott harmadik személy, vagy
nyilvánosság számára csak abban az esetben tesz hozzáférhetővé, ha ahhoz az érintett hozzájárult.

SZEMÉLYES ADATOK TOVÁBBÍTÁSA ELEKTRONIKUS E-MAIL CÍMRE AZ ÉRINTETT
KÉRELMÉRE

Az Adatkezelő csak és kizárólag az érintett kérelmére, illetve hozzájárulásával továbbít személyes
adatot elektronikus e-mail címre.
Személyes adatot tartalmazó dokumentumot csak és kizárólag a páciensnek és/vagy törvényes
képviselőjének jogosult megküldeni az Adatkezelő. Törvényes képviselő: szülői felügyeletet gyakorló
mindkét szülő, szülő felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, gyám, gondnok, közokiratban, vagy
teljes bizonyító erejű magánokiratban, dokumentum kérésre meghatalmazott személy. (pl.: ügyvéd)
A szülői felügyeleti jog fennállását ellenkező bizonyításig az adatkezelő vélelmezi.
Az e-mailes leletküldés során továbbított dokumentum a személyes adatok különleges kategóriáinak
körébe tartozó egészségügyi adatokat tartalmaz(hat). Az egészségügyi adatok kezelése, ennek körében
történő továbbítása fokozott védelem alá esnek.
Az Adatkezelő saját ellenőrzött rendszerén történő adattovábbítása nem garantálja a védett egészségügyi
tartalmak sérthetetlenségének a továbbítás egész folyamata során történő biztosítását.
Az érintett kérelmére történő e-mail továbbítás során az Adatkezelő nem vállal felelősséget az
adattovábbítás során felmerülő bármely hibáért, vagy a csatolt dokumentum felhasználásából eredő kárért, továbbá a saját számítástechnikai rendszerén kívül; illetve a dokumentum fogadásához és
megnyitásához szükséges hardver-, szoftverkörnyezet és informatikai ismeret hiányáért sem.

 

9.) AZ ADATOK MEGŐRZÉSÉNEK IDŐTARTAMA

– Az egészségügyi ellátáshoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó személyes adatok: Az
egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig; a zárójelentést legalább 50
évig kell megőrizni. Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt az annak készítésétől számított
10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni. A
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás kiszolgáltatója vagy nyújtója a papíralapú
vényeket, illetve elektronikus vény kiváltásakor a nyomtatott kiadási igazolást 5 évig őrzi meg. Az
orvostudományos kutatás céljából történő személyes adatok kezelése a kutatásra vonatkozó
megállapodás alapján történik, a megállapodás ezen rendelkezésének hiányában a személyes adatok
megőrzése 25 év.
Az NMr. alapján az egészségügyi dokumentációnak az Eüak.-ban előírt határidőt követően történő
megőrzésére abban az esetben van lehetőség, ha az az érintett egyéb, 30 évnél nem régebbi egészségügyi
adatkezelésével kapcsolatba hozható, valamint a betegség természete, a kezelés jellege,az érintett
személy, vagy általános tudomány- és kultúrtörténeti okok miatt annak tudományos jelentősége van.
– A jogi kötelezettség teljesítése, jogok érvényesítése, mint pl. a polgári jogi jogviszonyból fakadó
jogosultságokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos adatok a jogi elévülés végéig kerülnek megőrzésre.
– Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 78. §-a szerint az iratokat az adózónak a
nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén
a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőriznie. A
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. (2) bekezdése szerint a könyvviteli elszámolást közvetlenül
és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve
részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések
hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.
– A betegpanasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig kell megőrizni.
– A fenti körbe nem tartozó adatkezelések során, mint pl. emberi élet, testi épség, személyi
szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, vagyonvédelem céljából tett intézkedések;
jogérvényesítés (pl. jogvita esetén bizonyítékként) érdekében; jógi személyt megillető személyiségi
jogok védelmében, összesített statisztikák, kimutatások, táblázatok, tanulmányok, leírások készítése
során az Adatkezelő külön szabályzatban, utasításban, eljárásrendben rendelkezik az adatkezelés
időtartamáról, ennek hiányában addig kezeli az adatokat, amíg az adott cél elérése megvalósul.

 

10.) AZ ADATOK MEGŐRZÉSÉNEK HELYE

A személyes adatokat az Adatkezelő
– elektronikus formában a medikai rendszerben
– papír alapon: az érintett betegellátó osztályokon, az intézményi adminisztrátoroknál, illetve az
irattárban
őrzi meg.

 

11.) ADATBIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK

a.)     A személyes adatokhoz történő hozzáférés
Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére –
amennyiben törvény másként nem rendelkezik – jogosult a betegellátó, az intézményvezető, valamint az
adatvédelmi tisztviselő.
Betegellátó a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével
kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész. A betegellátót – az érintett választott
háziorvosa, valamint az igazságügyi szakértő kivételével – a titoktartási kötelezettség azzal a
betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetve a
gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme
megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges.
A kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően – a
kötelezően felveendő adatokon kívül – mely egészségügyi adat felvétele szükséges az Eüak.-ban
meghatározott célból.
Az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy a kezelést végző orvos
utasításának megfelelően, illetve a feladatai ellátásához szükséges mértékben vehet fel egészségügyi
adatot.
b.)     Az adatkezelési rendszer biztonsági előírásait az Adatkezelő adatbiztonságra vonatkozó
szabályzata, iratkezelésre vonatkozó szabályzata, illetve eljárásrendjei tartalmazzák.

 

12.) AZ ADATOK GYŰJTÉSÉNEK FORRÁSA

Közvetlenül az érintettől, illetve külső szervektől, személyektől, amennyiben ezen szervek, személyek
jogi érdeke az adatok kezelése, illetve továbbítása. Pl. betegellátást végző másik egészségügyi
szolgáltató.

 

13.) AZ ÉRINTETTEK JOGAI ÉS A JOGÉRVÉNYESÍTÉS MÓDJA

Az általános elvek és szabályok az Keretszab.-ban kerültek rögzítésre.

AZ ÉRINTETTI JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

Az egészségügyi dokumentációba betekinthet és másolatot igényelhet

a.)     Cselekvőképes nagykorú beteg.
b.)     16 életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú (ún. érett kiskorú) beteg.
c.)     Cselekvőképtelen kiskorú beteg esetén törvényes képviselője (szülői felügyeletet gyakorló
mindkét szülő, szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, gyám). A szülői felügyeleti jog
fennállását ellenkező bizonyításig az adatkezelő vélelmezi. Gyám esetén a törvényes képviselet
igazolása a gyámságot kirendelő határozat számának megadásával történik.
d.)     Cselekvőképtelen nagykorú beteg esetén törvényes képviselője (gondnok). A törvényes
képviselet igazolása a gondnokságot kirendelő határozat számának megadásával történik.
e.)     A nagykorú, az ún. érett kiskorú beteg, illetve a törvényes képviselő által meghatalmazott
szerv/személy. Meghatalmazásként csak közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű okiratba foglalt
nyilatkozat fogadható el.
f.)     A nagykorú, az ún. érett kiskorú beteg, illetve a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül a
hozzátartozó (házastárs, élettárs, felmenő-lemenő rokon, testvér) egészségügyi indok esetén, kizárólag
a szükséges adatok tekintetében
• a hozzátartozó, vagy leszármazói egészségét érintő ok miatt (pl. örökletes betegségek)
• a hozzátartozó egészségügyi ellátása miatt szükséges és az információkhoz máshogy nem lehet
hozzájutni
A hozzátartozói minőség igazolása (pl.: ügyvéddel/közjegyzővel ellenjegyzett, vagy 2 tanúval aláíratott
nyilatkozattal, apasági nyilatkozat stb.) történik. Az egészségügyi ok vonatkozásában a hozzátartozó
(leszármazója) kezelőorvosának írásbeli indoklása szükséges.
g.)     A nagykorú, az ún. érett kiskorú halálát követően
– a hozzátartozó (házastárs, élettárs, felmenő-lemenő rokon, testvér) egészségügyi indok esetén,
kizárólag a szükséges adatok tekintetében
• a hozzátartozó, vagy leszármazói egészségét érintő ok miatt (pl. örökletes betegségek)
• a hozzátartozó egészségügyi ellátása miatt szükséges és az információkhoz máshogy nem lehet
hozzájutni
továbbá a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését
megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatok tekintetében.

A hozzátartozói minőség igazolása (pl.: ügyvéddel/közjegyzővel ellenjegyzett, vagy 2 tanúval aláíratott
nyilatkozattal, apasági nyilatkozat stb.) történik. Az egészségügyi ok vonatkozásában a hozzátartozó
(leszármazója) kezelőorvosának írásbeli indoklása szükséges.
– a törvényes képviselő, illetve örökös a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható,
továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatok
tekintetében
A szülői felügyeleti jog fennállását ellenkező bizonyításig az adatkezelő vélelmezi. Gyám/gondnok
esetén a törvényes képviselet igazolása a gyámságot/gondnokságot kirendelő határozat számának
megadásával történik. Az örökösi jogállás a hagyatéki végzés számának megadásával, és/vagy
ügyvéddel/közjegyzővel ellenjegyzett, vagy 2 tanúval aláíratott nyilatkozattal történik.
h.)     Hivatalos szervek hivatalos eljárásuk körében nagykorú, az ún. érett kiskorú beteg, illetve a
törvényes képviselő hozzájárulása nélkül is hozzáférhetnek a személyes adatokhoz.

Az igénylés menete a bethesda.hu weboldalon található „EGÉSZSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓ
KIKÉRŐ LAP”-on történik.

 

14.) GYERMEKEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

A gyermek hozzájárulására vonatkozó általános feltételeket a Keretszab. rögzíti.
A 16. életévét betöltött kiskorú személy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy –
írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a
cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni,
illetve, akit az Eütv. 13. § alapján tájékoztatni kell, ugyanezen feltételekkel az Eütv. 16. § (2) bekezdés
szerinti személyek közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő
gyakorlásából, illetve az Eütv. 13. § szerinti tájékoztatásból.
A gyermek törvényes képviselője köteles a betegellátó felhívására a gyermek egészségügyi és
személyazonosító adatait átadni, ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek
gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség.
Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett
és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul
bejelenti az érintett személyazonosító adatait.
A kiskorú érintett első ízben történő egészségügyi ellátásakor az ellátást végző egészségügyi szolgáltató
ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti
szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége
bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye, a gyermek egészségügyi ellátása során
bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást. A gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint pedig: egyéb jelzés hiányában is súlyos
veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az
együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval, háziorvossal, házi gyermekorvossal,
védőnővel, ilyenkor is kötelező gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni.
A fenti körben jelzett adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként
rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

Jelen Egészségügyi Adatkezelési Szabályzat hatályos a https://www.bethesda.hu/ weboldalon történő
közzétételétől.