Csecsemőknél és kisdedeknél életkori sajátosságok következtében gyakori a fülfájás. A fülfájást leggyakrabban a külső hallójárat, vagy a középfül gyulladása okozza. Ebben az életkorban észlelhető gyakoribb előfordulása részben a fül anatómiai felépítésével magyarázható.

Külső hallójáratnak a fülnyílástól a dobhártyáig terjedő részt, középfülnek a dobhártya mögötti részt nevezzük. A középfül garat hátsó részével áll összeköttetésben. Ezen a viszonylag rövid, széles összeköttetésen – a fülkürtön – keresztül az orrból, garatból kórokozók juthatnak a középfülbe.

Mivel a csecsemő általában hanyatt fekszik a kórokozók könnyebben bejuthatnak a fülkürtön keresztül a középfülbe. Másrészt, mivel a csecsemők, kisdedek még nem tudják az orrukat fújni, az orrban, garatban felhalmozódó váladék szintén elősegíti a középfül fertőződését. Ezért fontos annyira az orrváladék eltávolítása, amely ebben az életkorban csak gondos orrszívás révén lehetséges.

Ha a gyermeknek középfülgyulladása van – a fájdalom miatt – a gyermek sírós, nyűgös. A betegséget általános tünetek is kísérik. Magas láz, étvágytalanság, bágyadtság, hányás is előfordulhat. Ilyenkor feltétlenül forduljunk orvoshoz. A fülészeti vizsgálatnak fontos része a külső hallójárat, ill. a dobhártya megtekintése, amelyet fültükörrel végeznek el. A fültükri kép elsődleges fontosságú a középfülgyulladás diagnosztizálásában. Középfülgyulladás esetén az orvos erezett, vérbő, elődomborodó dobhártyát lát. A dobhártya domborodását a gyulladás következtében, a dobhártya mögött felszaporodott gennygyülem vagy savós váladék okozza. Az orvos ebben az esetben, előzetes érzéstelenítés után a dobhártya megfelelő részén egy hegyes „lándzsa” segítségével éles szélű nyílást ejt, amelyen keresztül a genny, a váladék a külső hallójárat felé szabadon távozik. Ezt a gennyes váladékot bakteriológiai tenyésztésre küldjük, hogy megtudjuk, milyen kórokozó okozta a betegséget. Néhány nap alatt a dobhártyán keletkezett seb gyógyul.

Amennyiben a dobhártya magától, a dobhártyát feszítő genny miatt „kifakad”, a dobhártyán szabálytalan repedés keletkezik, amely sokkal lassabban, sokszor hegesedve gyógyul. Természetesen középfülgyulladás esetén is, a fülészeti vizsgálat mellett egyéb kiegészítő vizsgálatok is szükségesek. A középfülgyulladás kezelése egyrészt tüneti, amely a során fájdalmat csillapítjuk, a nyálkahártya duzzanatot csökkentjük, az orrban, garatban felszaporodott váladékot gondosan eltávolítjuk. Amennyiben bakteriális fertőzés igazolódik akkor antibiotikus kezelés is szükséges.

Idővel, a gyermek növekedésével párhuzamosan a középfülgyulladás gyakorisága valóban csökken, – a fülkürt kevésbé tátongó, a gyermek kevesebbet fekszik hanyatt, megtanulja az orrát fújni – tehát „kinőheti” a betegséget. Óvodás, iskolás korban a középfülgyulladás jóval ritkábban fordul elő, mint fiatalabb életkorban.

Szerző: Dr. Szabolcs Andrea 

Kapcsolódó cikk: A kisgyermekkori középfül- és arcüreggyulladások