Hozzátáplálás

Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki? Mennyit „kell” ennie?… jönnek sorban a kérdések és félelmek.

Valóban rengeteg fejtörést okozhat, pláne kezdő szülőként, hiszen a témát illetően ez egy viszonylag „nagy falat”.

Mielőtt belevágunk, érdemes utánaolvasni, és beszélgetni a megfelelő szakemberekkel (védőnő, gyermekorvos, dietetikus), hogy legyen egy alap „tudásunk”, amit a gyakorlatban (többé-kevésbé) alkalmazni tudunk majd. 

Miután megszereztük az általános ismereteket, újabb kérdéseink lesznek, de bízzunk magunkban és a kisbabánkban, hiszen az ő jelzései, fejlettségi szintje lesz a mérvadó, hogyan is kezdjünk hozzá.

Az első, és legfontosabb dolog, hogy tisztázzuk, mi is az a hozzátáplálás:

A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben. Ezt követően megkezdődik a hozzátáplálás, mely azt jelenti, hogy a fő táplálék mellett – mely továbbra is az anyatej, illetve annak hiányában a tápszer – szilárd ételekkel is barátkozik a babád.

Megismerkedik új alapanyagokkal, élelmiszerekkel, ételekkel, velük együtt új ízekkel, állagokkal, színekkel, illatokkal.

Ahogy a neve is mutatja tehát, a HOZZÁtáplálás nem azt jelenti, hogy ettől a pillanattól kezdve a baba már csak és kizárólag szilárd táplálékot fogyaszt, hanem azt, hogy az addig is fogyasztott anyatej vagy tápszer mellett vezetjük be az új alapanyagokat, hiszen ez eleinte olyan kis mennyiség lesz, hogy az nem is fedezné a napi energia- és tápanyagszükségletét gyermekednek. 

Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.

Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk az egészséges táplálást, 3 alapvető kérdés megválaszolása után vágjunk bele ebbe a csodálatos, ám néha hajmeresztő időszakba.

1. MIKOR KEZDJÜK EL?
2. HOGYAN EGYEN A BABA? (MILYEN MÓDSZERT ALKALMAZZUNK?)
3. MIT ADJUNK NEKI? (MIKOR-MIT VEZESSÜNK BE?)

1. Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”, és bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónapba lépve, legkésőbb pedig a 6 hónapos kor végén szükséges elkezdeni a hozzátáplálást, érdemes előtte a védőnővel és a gyermekorvossal is konzultálni, hiszen a szülőkön kívül ők azok, akik születésétől fogva ismerik a babát.

 Miért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mint az 5. hónap?

Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődésééhez is. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik. Az ajánlottnál később megkezdett hozzátáplálás pedig súlyálláshoz, súlycsökkenéshez vezethet, hiszen kizárólagosan az  anyatejből/tápszerből ekkor már nem jut elegendő tápanyaghoz a baba.

A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Hogyan tud harapni, rágni, hogyan kell megfognia a kanalat, a falatkákat. 

Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják. Türelmesnek kell lenni, de az idő előrehaladtával, ahogy a baba egyre ügyesebben nyel, harap, rág, a hozzátáplálás élvezetes lesz, és egyre kevesebbszer utasítja el, vagy akár köpi ki a szájába tett falatot.

Milyen jelek árulkodnak arról, hogy a baba készen áll a hozzátáplálás megkezdésére?

• Stabilan meg tudja tartani a nyakát és a fejét, illetve segítséggel képes stabilan ülni
• Érdeklődést mutat az ételek iránt: ezt legjobban akkor tudjuk megfigyelni, ha egy közös étkezésnél azt vesszük észre, hogy figyeli, és odanyúl a mi ételeinkhez, kitátja a száját ha egy falatkával, vagy a kanállal közelítünk felé.

• A kínált ételt nem tolja ki a nyelvével a szájából
• „Nyammogó”, rágó mozdulatok megfigyelhetőek nála

• Tárgyakat egyik kézből a másikba át tudja venni, képes a szája felé emelni azokat, tehát működik nála a szem-kéz koordináció.
• Hason fekvésben ki tudja magát nyomni, és nyújtott karral tud támaszkodni.

Amennyiben a jelek stimmelnek, és úgy ítéljük meg, hogy a baba készen áll, vágjunk bele.

Na de HOGYAN? Milyen módszert alkalmazzunk?

2. Ami biztos, hogy nincs két egyforma baba, se egyforma család. Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy mi az a módszer és tempó, ami a babának és anyának egyaránt megfelelő.

Maradjunk a „hagyományos” pürés hozzátáplálásnál? Vagy a BLW (baby led weaning) módszereit alkalmazzuk?

A pürés hozzátáplálás azt jelenti, hogy a pépes, pürésített ételek bevezetésével kezdjük, kanállal kínálva, és fokozatosan térünk át a darabos ételek kínálásához.

Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban: a kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Ahogy ügyesedik a baba, a püré állaga lehet egyre sűrűbb, tehát elhagyható a plusz folyadék belőle.

Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Kínáljuk mellé a darabos ételt, elkerülve ezzel az öklendezést, esetleges hányást, a rossz élmény berögződését.

Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Ezért fontos, hogy az étkezések történjenek együtt.

Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párold brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni. Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel. Aggodalomra semmi ok, hiszen továbbra is a pürés ételből fog mennyiséget fogyasztani, tehát nem marad üresen a pocak.

Miért jó a pürés hozzátáplálás?

• fokozatosan, lépésenként ismerkedik meg az állagokkal a baba (a híg, pépes ételtől a szilárdig)
• kisebb az öklendezés, félrenyelés kockázata
• tisztább marad a baba és a konyha
• mérhetőbbek a mennyiségek
• pépes ételt a boltok polcain is találunk, bébiételek formájában

Mik lehetnek a hátrányai?

• amennyiben sokáig (10-12 hónapos koráig) kizárólag pépes ételekkel kínáljuk a babát, sokkal nehezebben sajátítja el majd a rágás képességét, melyet legjobban a 8-9 hónapos korban tanul meg a baba.
• Nem tudtok egyszerre enni, így nincs a baba előtt minta, hogyan kell önállóan étkezni.

BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, vagy más néven falatkás hozzátáplálás, ami azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Nincs kanálhasználat.

Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. fűszerezés, falatkák méretei, életkorának megfelelő nyersanyagok).

Miért jó a BLW?

• nincs szükség pürésítésre, nem kell többfélét főzni
• egyszerre tud étkezni a család 
• hamarabb önállósodik a baba az étkezésben
• a baba irányít, ő dönt a mennyiségekről, és hogy mikor elég

Mire figyeljünk?

• a baba tudjon ülni, ez ugyanis alapfeltétele a darabos ételek fogyasztásának 
• a megfelelő állagra, formára, méretre, ugyanis ha ezek nem stimmelnek, a babának nem lesz sikerélménye (és nekünk sem), 
• előbbi miatt könnyebben kialakulhat vashiány, valamint a mennyiség sem biztos, hogy elegendő a baba súlyfejlődéséhez
• az étkező asztal és környéke valószínű a vártnál is maszatosabb, morzsásabb lesz – ezért készüljünk fel lélekben, hogy bár a főzéssel időt spóroltunk, a takarítást nem fogjuk megúszni 

A két módszert ötvözhetjük is, ami azt jelenti, hogy a pürésített ételeket kanállal kínáljuk, mellette pedig darabos ételeket is teszünk a baba elé, melyet önállóan csipegethet.

Miért jó? 

• mérhetőbb mennyiségek, mely mellett a baba szabadon próbálkozhat a falatkás, önálló étkezéssel egyaránt
• a pürésített ételekkel könnyebben biztosítható a vasban gazdag, vagy picit nehezebben elrágható ételek adása

3. MIKOR MIT ADJUNK NEKI?

Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”. A következő új alapanyag bevezetése között is érdemes 3-4 napot várni, szintén amiatt, hogy kiderüljön, okoz e bármilyen panaszt a babánál.

A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap. 1 éves kor után is folytatható a szoptatás, amíg erre igénye van a babának (és anyának).

Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sem született még konkrét útmutató, ami kőbe van vésve, és be kell tartani. De érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének félépítését. Természetesen követhetünk hozzátáplálási táblázatokat, mely egy mankó lehet nekünk, de végiggondolva a hazánkban fellelhető alapanyagokon, el fogjuk tudni dönteni, mivel érdemes megkínálni először gyermekünket.

• Ahogy fentebb említettük, először csak egy alapanyagot tartalmazzon az elkészített étel, melyet anyatejjel/tápszerrel hígíthatunk a megfelelő állag elérése céljából, amennyiben szükség van rá.
• Ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának (az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké – ami esetleg nekünk olyan „semmilyen ízű”, az nem jelenti azt, hogy nekik nem elég finom). Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás. Zöldfűszereket 7-8 hónapos kortól már nyugodtan használhatunk.

Amennyiben egy alapanyagot felhasználva szeretnénk ételt készíteni az egész családnak, a babáét érdemes egy másik edényben befejezni, amennyiben a felnőttek, nagyobb gyerekek részét ízesítenénk.

• A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani. Majd ebben is, a kora előrehaladtával kínálhatunk egyre „nehezebben” emészthető ételeket. 
• A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát. Mik lehetnek ezek? Például a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, spenót, sóska, valamint a vöröshúsok és a máj.
• Amennyiben a hozzátáplálás megkezdése a téli időszakra esik, nehezebben tudunk friss gyümölcsöket/zöldségeket biztosítani a babának úgy, hogy változatos legyen az étrendje, ezért érdemes már nyáron gondolni arra, hogy a szezonális alapanyagokból kisebb adagokat lefagyasszunk a babának.
• Egyes nyersanyagok bizonyos életkor alatt nem ajánlottak: ilyen pl. a tehéntej, melyet 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként. A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat. A cékla magas nitráttartalma miatt szintén 11-12 hónapos kor körül ajánlott, nem túl nagy mennyiségben. 

A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott. A kényelmi termékektől igyekezzünk távol tartani gyermekeinket ameddig csak tudjuk, de nyilván kivédhetetlen, hogy ilyet is fog majd egyszer fogyasztani.

• Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását. Mik ezek az élelmiszerek?: tehéntej, búzafélék, tojás, halak, tenger gyümölcsei, földimogyoró, diófélék, szezámmag, szója.

Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb. egyeztess gyermekorvosoddal.

Lényeges azonban, hogy 1 éves kora előtt viszont minél több alapanyaggal találkozzon a baba, hogy kisebb legyen az esély az allergia megjelenésére.

Tartsd be a 3 napos szabályt: a bevezetett alapanyag után 3 napig ne adj új nyersanyagot a babának, ezzel is kiszűrve az esetleges allergiás reakciókat.

Az ételek mennyiségét illetően szintén nehéz pontos ajánlást adni. 

Vannak nagyobb étkű babák, és vannak akik szinte csipegetnek, mégis szépen, egyenletes ütemben fejlődnek. Abban az esetben fordulj orvoshoz, ha étvágytalannak ítéled meg, valamint súlya hosszabb ideje stagnál, esetleg elkezd csökkenni.

Az alábbi táblázatban a javasolt mennyiségek szerepelnek, de természetesen ha a kisbabád úgy dönt, többet szeretne enni az adott ételből, nyugodtan kínáld tovább őt. A gyakoriság is babafüggő – van olyan kisbaba, akinél már a 7.hónapban 3 teljes étkezést is ki tud váltani az édesanya.

Elengedhetetlen viszont az anyatej / tápszer mennyisége, ugyanis 12 hónapos korig 500 ml-t kell biztosítanod kisbabádnak, tehát így kalkulálj az étkezések mennyiségével.

Lesznek olyan napok is, amikor a babád nyűgös, fáj valamije, jön a foga… ezeken a napokon elképzelhető, hogy a vártnál is kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem eszik majd. Ne aggódj, miután túl van rajta (1-2 nap), újra lelkesen fog falatozni. 

Folyadékfogyasztás:

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet – de ezekre semmi szükség. Hiszen ezek csak eltelítik a baba pocakját, valamint jobban hozzászokik az édes ízhez.

Milyen víz legyen? Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának. Valamint csapvizet is adhatunk (forralva, majd lehűtve), melyet érdemes lehet bevizsgáltatni, főleg ha a település vízhálózata régi, elavult.

A víz mellett olykor-olykor bébiitalokkal is kínálhatjuk a babát, mely fontos, hogy ne tartalmazzon hozzáadott cukrot, mesterséges színezéket, tartósítószert.

Ha már a bébiitalokat említettük, érdemes a bébiételekről is beszélni:

Két csoportra tudjuk osztani a szülők táborát ebben a témában is: bébiétel vagy saját készítésű főzelékek. 

Miért jó a bébiétel?

• a vásárlás után, csak melegíteni kell, nincs pucolás, darabolás, főzés, turmixolás.
• váratlan helyzetben, utazás alkalmával, vagy ha étterembe megy a család, is könnyen elővehetjük
• az ősszel / télen megkezdett hozzátáplálás kicsit hiányos friss zöldségekből és gyümölcsökből. Így ha a már fent ajánlott módszert nem alkalmaztuk, azaz nem fagyasztottunk le a nyáron szezonális alapanyagokat, akkor a kisebb nyersanyagválaszték miatt jól jöhetnek a bébiételek. 
• összetételük megfelelő – a baba életkorához igazítva tartalmazza a megfelelő tápanyagokat
• hosszú lejárati idővel rendelkeznek

Mi lehet a hátránya?

• az ára 
• rengeteg hulladékot termelünk vele (igyekezzünk a kiürült üvegeket újrahasznosítani, vagy az ennek megfelelő hulladéktárolóba elhelyezni)
• a baba később a Te főztödet nehezebben fogadhatja el

Természetesen ártani nem ártunk a bébiételekkel, hiszen ezek semmilyen olyan anyagot nem tartalmaznak, melyek veszélyesek lehetnének kisbabádra, az alapanyagok ellenőrzött gazdálkodásból származnak, nem tartalmaznak vegyszer maradványt.

Vannak, akik a kényelem miatt inkább emellett döntenek, vagy mert nem szeretnek a konyhában sütni-főzni. Mindenkinek szíve-joga eldönteni, hogyan valósítja meg kisgyermeke egészséges táplálását, ugyanis a bolti és a saját készítésű bébiétellel ez egyaránt megoldható

Miután az alap ismeretekre szert tettünk, érdemes szétnézni a konyhánkban, hogy amikor elérkezik a „nagy nap” ne álljunk ott botmixer/reszelő nélkül egy almával a kezünkben, hogy „mi most akkor is elkezdjük a hozzátáplálást.” (személyes tapasztalat). 

Az ételkészítéshez, fagyasztáshoz, porciózáshoz, valamint az etetéshez, evéshez is szükségünk lesz néhány eszközre. Például: botmixerre, turmix gépre, pároló gépre (ennek hiányában esetleg egy külön edényre és pároló betétre), előkére, kanalakra, műanyag tányérra, pohárra, megfelelő etetőszékre és természetesen friss alapanyagokra. Érdemes a baba étkészletéhez külön mosogatószivacsot használni, illetve az alapanyagok feldolgozásához külön deszkát, kést, fakanalat, edényt.

A megfelelő eszközök beszerzése mellett, fontos, hogy rendelkezzünk sok türelemmel, és legyünk kitartóak, hiszen nem lesz minden étkezés mesébe illő. 

Van, hogy 10-15 alkalom is kell, hogy a baba megbarátkozzon az új étellel. A „jó evő” gyermeknek is lesz rossz napja, fájhat a foga, a hasa, és visszautasíthatja kedvenc ételét, kiverheti kezedből a kanalat, sőt a tányért is.

Amikor azt látjuk, hogy a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk. Próbáljuk meg a következő étkezés alkalmával is ugyanazzal megkínálni.

Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Amennyiben

van rá lehetőség, együnk egy asztalnál a babával (már a hozzátáplálás megkezdése előtt is),

példát mutatva ezzel neki: a kanalazás, a kézzel evés, a harapás, a rágás, az ivás „művészetét”

is rólunk fogja mintázni.

Lényeges, hogy minél változatosabban, egészségesebben étkezzünk mi felnőttek is, hiszen

nem várhatjuk el gyermekünktől, hogy egyen sok zöldséget és gyümölcsöt, ha mi fánkot

eszünk reggelire. Ezt egyfajta egészségnevelés, melyet már a hozzátápláláskor el kell kezdeni, ugyanis, ha gyermekként sokféle nyersanyaggal, étellel megismerkedik, nagyobb az esély rá, hogy felnőttként is sokoldalúan fog étkezni.

Akkor se szomorkodjunk, ha eleinte mindent megkóstol, majd egyszer csak valamilyen kedvenc zöldséget visszautasítja. Lesznek ilyen korszakok, de ezen is túl kell lendülni, és pár nap/hét múlva újra megpróbálkozni vele. Ezért fontos, hogy amikor rossz napja van gyermekednek, ne kínáld új ízekkel, vagy ne akkor kezd el a darabos ételek adását. Ha többször kéredzkedik mellre, vagy szívesebben fogadja el a tápszert ezeken a napokon, biztosítsd számára azt, tehát tartsd tiszteletben az igényeit.

Próbáljunk meg már a kezdetektől egy rendszert kialakítani. Az 5 étkezés között ne legyenek plusz kis étkezések, nassolások, hiszen ezzel elvehetjük a helyet a fő étkezések által bejuttatott fontos tápanyagok elől.

Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence. De ha azt mondjuk, hogy „fúj”, biztos, hogy Ő sem szívesen eszi tovább azt.

A hozzátáplálás mindent összevetve nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a  legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre. Figyeljünk az igényeire, jelzéseire, és bízzunk saját megérzésünkben, pont úgy, ahogy a baba első 6 hónapjában is tettük.

Amennyiben elakadunk, kérjünk segítséget szakembertől.

Források:

https://www.cdc.gov/nutrition/infantandtoddlernutrition/foods-and-drinks/when-to-introduce-solid-foods.html 

https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/01/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel-2021-1-hozzataplalas.pdf 

Ambrus Éva: Anya, kérek még! Hozzátáplálás egyszerűen. 

Polonkai Zsófia dietetikus