Mi a kötőhártya-gyulladás lényege?

A kötőhártya-gyulladás – vagy más néven conjunctivitis – mind felnőtt, mind pedig gyermekkorban az egyik leggyakoribb szembetegség, mely a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása.

A kiváltó okok között leggyakrabban bakteriális vagy vírusos fertőzés, valamint allergiás reakció szerepelhet. A gyulladás kialakulásának hátterében újszülöttek esetében a még nem teljesen átjárható könnycsatorna is állhat. A gyulladás során a kötőhártya erei kitágulnak, ezért a szem fehérje pirossá válik.

Melyek a betegség tünetei?

• A kötőhártya-gyulladás az egyik vagy mindkét szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz. Jelentkezhet fényérzékenység, homályos látás, könnyezés.
• Vírusos eredetű (pl. adenovírusok) fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű (pl. Staphylococccus aureus, Streptococcus pneumoniae vagy Haemophilus influenzae) gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. Sokszor látjuk, hogy mind a vírusos, mind pedig a bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás jellegzetessége, hogy mind a két szemet érinti.
• Amennyiben a gyulladás kialakulásában valamilyen allergén (pl. pollen, állati szőr, parfüm, kozmetikum, füst) játszik szerepet, akkor a tünetek gyakran kiegészülnek az orr viszketésével, tüsszögéssel valamint orrfolyással. Kötőhártya-gyulladást okozhatnak szexuálisan terjedő betegségek kórokozói is, pl. Chlamydia, Gonorrhea. Amennyiben idegentest vagy valamilyen kémiai anyag kerül a szembe, az szintén okozhat kötőhártya-gyulladást, ilyenkor azonban genny nem képződik. Az idősebb korosztályban leginkább a szem szárazságából adódó kötőhártya-gyulladás fordul elő, ez általában hosszabb ideig fennálló, akár a látásélességet is veszélyeztető állapot is lehet.

Hogyan kezeljük a kötőhártya-gyulladást?

• Bakteriális fertőzés esetén olyan szemcseppet javaslunk, mely antibiotikum tartalmú. Ennek segítségével a tünetek néhány napon belül megszűnnek, a gyulladás elmúlik.
• A vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett – hideg vizes borogatás, esetleg műkönny használat – különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul. A bakteriális felülfertőződés megakadályozásának céljából enyhe antibakteriális szemcsepp alkalmazható. Ha a tünetek hátterében allergiás reakció áll, akkor a legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből. Érdemes a szemet a tünetek jelentkezésekor tiszta vízzel kiöblíteni, így az allergéneket könnyen el lehet távolítani a szemből és annak környezetéből. Komolyabb esetekben szájon keresztül adható allergia ellenes gyógyszereket, gyulladáscsökkentőket szoktunk javasolni. Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből. Amennyiben valamilyen kémiai anyag került a szembe, akkor a beteg mindenképp forduljon orvoshoz és vigye magával a vegyszert vagy annak összetételét igazoló címkét. Az időskori conjunctivitis kezelésénél a szem műkönnyel történő nedvesítése általában megoldja a tüneteket.

Hogyan lehet megelőzni a betegség terjedését?

• A bakteriális, illetve virális eredetű kötőhártya-gyulladás fertőző betegség, cseppfertőzéssel illetve személyes kontaktussal terjed, ezért nagyon fontos kiemelni, hogy az ebben szenvedő gyermekek közösségbe nem mehetnek.
• A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással és a szemek érintésének elkerülésével előzhető meg. A törölköző és párnahuzat gyakori cseréje szintén hasznos lehet, továbbá lényeges, hogy a beteg a fertőzés ideje alatt a szem környékén kozmetikumokat ne használjon.

Mi az árpa?

• A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát (hordeolumot) okoz, míg a szemhéj külső részén található Zeiss-és Moll-mirigyek viszonylag ritkábban létrejövő gyulladása a külső árpát okozza.
• Hogyan alakul ki a szemhéjon az árpa és mik a tünetei?
• A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel, vagy a túlzott smink használat.
• Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz. Nevét onnan kapta, hogy vastagsága és formája az árpaszemre emlékeztet. Kis idő elteltével az árpa megtelik gennyel.

Hogyan kell kezelni a szemárpát?

• Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp használata naponta több alkalommal, általában gyógyuláshoz vezet. Amíg a beszűrődés be nem olvad, antibiotikum tartalmú kenőcsös párakötés alkalmazható. A beolvadt terület kifakadhat magától, amennyiben viszont ez nem történik meg, műtéti megoldás javasolt, melynek során a szemhéjat érzéstelenítik és a göb felett pár milliméteres metszést ejtenek.

Kiújulhat a szemárpa?

• Amennyiben a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat. Akinek már egyszer volt árpája fontos, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektessen a szem és környékének higiéniájára. Többször visszatérő árpa hátterében cukorbetegség, immunhiányos állapot is állhat, ezért ilyenkor a betegség okát alaposabban ki kell vizsgálni.

Miben különbözik a jégárpa az egyszerű szemárpától?

• A jégárpa (chalasion) a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket ilyenkor nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz. Előfordulhat, hogy a kivezető cső megnyílik, ezáltal a váladék kiürül. Ha mindez nem következik be műtét válhat szükségessé, melyet az előbb már említett módon végeznek el. Ha a jégárpa többször is visszatér, akkor szövettani vizsgálat indokolt, mivel hasonló megjelenésű a Meibom-mirigy rosszindulatú daganata is, mely bár lassan növekszik, viszont könnyen áttétet is adhat.

Szerző: Dr. Mánya Eszter