A nagyobb csecsemőmirigyre általában véletlenül derül fény. Csecsemőkorban alsólégúti fertőzések, tüdőgyulladás gyanúja miatt gyakran készül mellkas-röntgen felvétel. Ezeken felvételeken sokszor látjuk, hogy a csecsemőnek az átlagosnál nagyobb a csecsemőmirigye.

Ezen tényt a mellkas röntgen leleten rögzíteni kell. Amennyiben mérete az átlagost lényegesen meghaladja, akkor követése szükséges, amely ultrahang vizsgálattal is lehetséges, amely nem ártalmas, többször ismételhető.

A „nagyobb” csecsemőmirigy gyermeke 5 hónapos korában derült ki. Ugyanis minden fiatal csecsemőnek ábrázolódik a csecsemőmirigye, – ezért is nevezik csecsemőmirigynek – amely azután a kisdedkorra – tehát egy/másfél éves korra – visszafejlődik.

Thymus

Mi is az a csecsemőmirigy, orvosi nevén thymus? A normális méretű és szerkezetű, a mellkas középső-felső részében elhelyezkedő csecsemőmirigy az immunrendszer egészséges és tartósan jó működéséhez nélkülözhetetlen.

A csecsemőmirigy fontos szerepet tölt be az immunológiai (a szervezet védekező rendszere) funkcióinak fejlődésében, érésében, a különböző, immunológiailag aktív sejtek képzésében.

Az immunrendszernek egyik nagyon fontos sejttípusa az ún. T-lymphocyták érnek itt.

Bizonyos rendellenességek esetén a csecsemőmirigy kisebb, vagy a szerkezete kóros, vagy az nem is a megfelelő helyen található. Mindezek következménye lehet az említett T-lymphocyták csökkent száma, illetve funkcióinak zavara, hiánya.

Ez előbb-utóbb súlyos következményekkel, elsősorban az immunhiányos állapotok valamelyikének a megjelenésével jár, amely a fertőzésekkel szembeni csökkent védekezésben nyilvánul meg.

Kóros megnagyobbodását okozhatja benne növő daganat is, amely köhögést, nehézlégzést, nyelési zavart okoz az elhelyezkedése miatt.

Szerző: Dr. Szabolcs Andrea