Általános leírás:

Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Az alkalmazkodás bonyolult folyamat, és az újszülött bőre éretlen.

Ebből az ellentmondásból zavar, betegség alakulhat ki. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el. Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. A koraszülött bőre vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki. Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Ezért csak az arcról távolítják el, a test többi részéről az első napok óvatos, kíméletes fürdetése, tisztítása kapcsán válik le.

a fertőtlenítőszerek, egyes gyógyszerek (salicyl, jód, borax, hexachlorophen, stb.) használatával elővigyázatosnak kell lenni.

Az újszülött bőrének jellemzői:

Vékonyabb a bőr, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötő-szövet kapcsolata lazább, következésképp a bőr sokkal sérülékenyebb; a verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki.

A verejtékmirigyek kivezető nyílásai megduzzadnak, könnyen elzáródnak; a fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lesz; a bőrük kórokozókkal szembeni fogékonysága fokozott, mivel még nem alakult ki az ún. „védő baktériumréteg”; bőrön keresztüli felszívódás fokozott, egyrészt mert az újszülött testsúlyához viszonyítva nagyobb a testfelszíne, másrészt vékonyabb a szaruréteg, vízdúsabb a bőr.

Ezért a fertőtlenítőszerek, egyes gyógyszerek (salicyl, jód, borax, hexachlorophen, stb.) használatával elővigyázatosnak kell lenni.

Magzatmáz

Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt. Ez a kence zsírokban gazdag, és kifejezetten jó hőszigetelő, de emellett kifejezetten jó síkosító anyag is.

A zsiradék orvosi neve – vernix caseosa,- túróra (kazein) emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. Ezek a szőrtüszőkhöz kapcsolódó mirigyek fokozottan működnek a terhesség utolsó hónapjaiban. A terhesség végére a magzat testét teljesen beborítja egyfajta zsíros máz, amely megkönnyíti a magzat áthaladását a szűk szülőcsatornán. Másképpen a szülés szinte lehetetlen volna. Felvetődött, hogy a máz hivatott elejét venni annak, hogy a magzat bőre felázzon a magzatvízben, de akkor meglepő, hogy miért csak az érett újszülötteknél, a kilencedik hónap utolsó heteire alakul ki. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik. Sok anyának azonban kellemetlen látvány a „maszatos” újszülött, és minél előbb tisztába téve szeretné látni. A legtöbb helyen bevett gyakorlat, hogy a csecsemőt óvatosan puha, ruhával megtörölgetik.

---

 

Az újszülöttek 2/3-ának van bőrgyógyászati eltérése, melyeknek csupán egy része a szó szoros értelmében vett betegség.

A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhet meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak. Ezen apró kiütések teendőt nem igényelnek, nagyon fontos hogy ne nyomkodjuk őket, mert akkor felülfertőződés következik be.

A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán. Anyai hormonhatásra alakulnak ki, és néhány hét, esetleg hónap alatt fertőtlenítő-szárító kezelés mellett meggyógyulnak.

Melegkiütés:

Láz, párás, meleg környezet hatására a mirigyek kivezető nyílásában a szaru megduzzad, és akadályozza a váladék elfolyását.

Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg popsiján néha nagy számban. Ártatlan, de mégis ijesztő betegség, különösen, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy ezekből a jelenségekből gennyes csomók, furunkulusszerű göbök keletkezhetnek.

Kezdeti időszakban hintőpor, szellős ruházat, valamint a babaszoba túlfűtésének, túlpárásításának megszüntetése megoldja a problémát.

Amennyiben a melegkiütés elfertőződik, akkor antibiotikum kezelés is szükségessé válhat.

Bőrhámlás:

A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken a bokán, a lábakon. A terhesség 40. hete után született csecsemőknél a hámlás mértéke a túlhordási idővel arányosan nő, és az egész testen megfigyelhető.

Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik. A túlhordással kapcsolatban egyéb bőrjelenségek is megfigyelhetők, mint pl. a hosszú körmök és haj, valamint a kevesebb bőralatti zsír.

Köldökzsinór, köldökcsonk:

Mikor az újszülött világra jön a köldökzsinór még lüktet a vér a nagy köldökvénában és a két ütőérben még nagy sebességgel áramlik, oxigént és tápanyagokat juttatva a magzatnak. Kb. 4-5 perc telik el amíg a lüktetés abbamarad, ekkor a köldökzsinórt két helyen elszorítják és átmetszik. A csecsemőtestén 3-4 cm -es csonk marad, erre kerül a köldökcsatt, a testfelülettől kb. 1-2 centiméterre.

Születéskor a köldökzsinór, fehéres, tömeges, kocsonyás anyag, amikor száradni kezd, sötétebb lesz, majd megbarnul, elszürkül. Ez a folyamat néhány órán belül végbemegy. Általában 5-10 nap, míg a köldökcsonk leesik.

A csonk leesése után egy sebfelület marad hátra. Ezt a „köldöksebet tisztán és mindenekelőtt szárazon kell tartani. Ne érje fürdővíz, és vigyázzunk, hogy a pelenka se dörzsölje. Ha nedvesség éri, akkor a természetes leszáradás  akadályozódik.

Köldökgyulladás:

A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő.

A köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös, duzzadt. A fertőzés terjedéséhez a nedvesség és a meleg kedvező feltételeket biztosít, köldökgyulladás alakulhat ki.

Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek. Az újszülött leggyakrabban lázas, étvágytalan, hasa puffadt.

Köldök sarjszövetes burjánzása- köldökgomba

A gombás eredetű fertőzéshez semmi köze sincs, az elváltozás gomba alakú alkjáról kapta ezt a nevet – a köldök granuloma, ami egyszerű vadhús -, nem ritka elváltozás. A seb ebben az esetben az a 2-3 mm-es terület, ahol a köldökzsinór lógott, felszíne bársonyos, vöröses, időnként nedvedzik.

A kezelés abból áll, hogy az orvos lápiszos pálcával megecseteli, vagy nyelénél fogva leköti.

Emlőduzzanat

Az újszülötteknél az anyai hormonok méhlepénnyel keresztül történő átjutása miatt az emlők mirigyes duzzanata gyakran megfigyelhető.

Ez lehet nagyon feltűnő, diónyi vagy egész pici amely csak tapintással észlelhető.

A két oldal között is lehet különbség.

Néha a mirigyekből tejszerű váladék is ürül. Kislányoknál a szülés utáni hetekben még akár véres nyákürítés is előfordulhat a hüvelyből.

Az emlők duzzanata fokozatosan csökken és megszűnik. Ez általában 4-6 hét alatt következik be.

---

 

BCG oltás és ezzel kapcsolatos elváltozások:

A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén, amely max. 1cm-nyi.

Ez a maximális nagyságát 4-6 hét múlva éri el, középen kis hólyag képződhet, amely kiürül, majd pörkösödik és kis heggel gyógyul (legkésőbb 4 hónap múlva!).

Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent „túlreagálást”. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadhat. Ez utóbbiak azonban szövődménynek számítanak és sebészeti kezelést tehetnek szükségessé.

Izzadás:

Csecsemő és kisdedkorban gyakran fordul elő, hogy elalváskor, szopás, evés közben a kicsi feltűnően izzad. Ez olyan fokú lehet, hogy a baba haja csurom vizes lesz, ruhája átnedvesedik.

Ez a legritkábban jelent betegséget, inkább gondozási problémát jelent. Pl. a már alvó kisgyermeket átöltöztessük-e? Tehát amennyiben az izzadást  semmilyen egyéb tünet nem kíséri, a kicsi fejlődése megfelelő, nem szükséges ezzel orvoshoz fordulniuk.

Óvodáskor körül  ennek intenzitása csökkenni szokott, majd eléri a normál szintet. Persze előfordulhat, hogy a fokozott izzadásra való hajlam családi, öröklött adottság. Túlsúlyos gyermeknél is megmaradhat felnőttkorig, illetve azután is egész életen át.

Márványozott bőr:

Az ajkak, körmök vagy a lábujjak elkékülése, vagy a bőr márványozott színe leggyakrabban annak a jele, hogy a csecsemő fázik.

Fiatal csecsemőkorban a bőralatti zsírpárnák még vékonyak, ezért még „melegben” is fázhatnak. A láz felszálló szakában is észlelhetünk hasonló elváltozást, „hidegrázás” kapcsán.

A teendőket a fennálló ok határozza meg. Ha fázik, jó melegen bugyoláljuk be, a fürdetés, tisztázás utáni teendőket pedig minél gyorsabban végezzük el, ill. a fürdetés idejére kapcsoljunk be egy hősugárzót. Amennyiben lázas, lázát kell csillapítani.

Ha a csecsemőnél a márványozott bőrön kívül szapora légzést és szívverést tapasztalunk, rossz a közérzete, aluszékony, bágyadt, vagy nagyon nyűgös a fentebb leírt jelenség súlyos fertőzés, szív- vagy tüdőbetegség jele is lehet, ezért azonnal forduljunk orvoshoz.

Mongolfolt:

A mongofolt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Barnás, szürkés, kékes foltok formájában jelentkeznek.

Leggyakrabban az ágyék, – keresztcsonttájon észlelhetők. Ártalmatlan bőrjelenség 1-2 éves korra spontán elhalványulnak, kezelés nem szükséges.

Tejeskávé folt:

A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.

Amennyiben 4-5-nél több van belőlük, vagy a leírtaknál nagyobbak,vagy számuk szaporodik orvosi vizsgálat szükséges.

Jelenleg az elváltozásokkal kapcsolatban teendő nincs.

Naevus flammeus (tűzfolt):

A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Népiesen gólyacsípésnek is nevezzük őket.

Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Semmilyen teendőt nem igényelnek.

Ha az értágulatok egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg. Leggyakrabban az arcon és a nyakon fordulnak elő.

Mivel az egyoldali tűzfoltok  különböző betegségek részjelensége is lehet, ha ilyen elváltozást észlelünk keressük fel a gyermek háziorvosát.

Karotinaemiás bőr:

Azok a csecsemők, kisdedek akik sok sárgarépát, sütőtököt, kubut fogyasztanak bőrük – különösen a tenyerük, talpuk – sárgásan elszíneződhet.

Ennek oka, hogy az ezekben a zöldségekben található karotin pirosas-sárgára festi meg a bőrt.

Gyermeke egészséges, változatlanul fogyasszon sok sárgarépát, sütőtököt, ezáltal szervezet megfelelő mennyiségű „A” vitaminhoz is jut.

Ez a jelenség nem tévesztendő össze a sárgasággal, amely komoly betegség. Ekkor azonban más jellegű a bőr színe, a szemfehérje is besárgul, illetve megváltozik a széklet, a vizelet színe is.

---

Hemangioma-érdaganat:

A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak.

Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre. Leggyakoribbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Lehetnek egyedülállóak vagy többszörösek.

Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek.

Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. Jó, és a szülők számára megnyugtató módszer a visszafejlődés megfigyelésére diagram készítése, pl. egy celofánlap segítségével.

A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.:háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek. Ebben az esetben elváltozásokat feltétlenül kezelni kell.

Pelenkadermatitisz:

A csecsemő bőrének felépítése eltér a felnőttekétől, sokkal vékonyabb, magasabb víztartalmú, ezáltal sérülékenyebb is.

A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz – amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. A vizelet fokozza a bőr víztartalmát, ezáltal a bőr hajlamosabb sérülésre:

A székletben található baktériumok, és emésztőenzimek pedig a vizelettel elvegyülve, abból ammóniát szabadítanak fel, amely irritálhatja a bőrt.

Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.

Mit tegyünk ha a baba popsija piros?

A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Jól kell megválasztanunk a pelenka méretét is, ugyanis a szoros pelenkák is irritálhatják a bőrt.

Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. A pelenkadermatitisz jelentkezésekor kereskedelmi forgalomban kapható illatosított törlőkendőket ne használjunk.

Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól.

Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Az illatanyagokat, tartósítószereket tartalmazó kenőcsöket allergizáló hatásuk miatt kerüljük.

Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható. Ha mégsem szűnik meg a gyulladás, keressék fel háziorvosukat, vagy bőrgyógyász szakorvost.

Seborrhoeás dermatitisz (koszmó):

Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. A fejbőrön, homloktájon zsíros, sárgás korpás, hámló területek jelennek meg.

Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. A felrakódás vastag és tapadó is lehet.

Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után  a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult  felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás  megismételhetjük. Amennyiben nem észlelünk javulást, akkor forduljunk orvoshoz.

---

Ekcéma:

Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Csecsemő és gyermekkorban az alkati – atópiás – ekcéma a leggyakoribb.

Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az alkati ekcéma kiváltója általában nem egy specifikus allergia.

Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek. Az is jellegzetes, hogy egyéb megbetegedések, lázas, hurutos megbetegedések alkalmával a tünetek fokozódnak, fellángolnak.

Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat. A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó  ruhával  itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. A még kissé nedves bőrt kenjük be az orvos által javasolt hidratáló, puhítókrémmel.

Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző steroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a steroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet. A  bőrre vonatkozó mellékhatásai – a bőr elvékonyodása, sorvadása, értágulatok kialakulása, a bőr felülfertőződése – mellett mivel a csecsemő vékony bőréről könnyen felszívódhat általános tünetek is jelentkezhetnek, a  védekezőrendszer csökkenése miatt.

Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett. antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Az antihisztaminok orvosi ellenőrzés mellett tartósan is szedhetők.

Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek – a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk – fogyasztását minimalizáljuk. Azonban kisdedkorban a diétát, a megszorításokat nem szabad túlzásba vinni.

Szerző: Dr. Szabolcs Andrea