A 20 éves kórházmisszió a Bethesdában ünnepelt
Idén húsz éves a református kórházmisszió is. Ebből az alkalomból hívta össze a kórházlelkészeket és tartott családias ünnepséget a Bethesdában a Református Missziói Központ, a református egyház társadalmi misszióit összefogó szervezet.
Az ünnepség hálaadó istentisztelettel kezdődött, melynek igehirdetője dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a Filippi levél záró soraiból felolvasta igehirdetése alapigéjét. „A beszűkülő világban távlat nyílik, ilyen élmény az apostolnak az őt fogságában meglátogató filippibeli küldöttség.” – így magyarázta az igei helyzetet – ” s ez az élmény minden beteg ember élménye is, akit betegségében meglátogatnak. Épp ezt teszik a kórházlelkészek, akiknek a munkája által a nagy és kicsi, az egészen kicsi dolgok is összekapcsolódhatnak.” Az igei bevezető után a köszöntések következtek. Elsőként az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselője dr. Fedor Tibor főosztályvezető úr mondta el köszöntő szavait, aki a lelkészek kórházi jelenlétének azt a vonatkozását emelte ki, hogy mennyit tehetnek a lélek békéje megteremtéséért betegekben és kórház dolgozókban egyaránt. A Következő hozzászóló Steinbach József püspök úr a Zsinat missziói bizottságának vezetője tisztéből szólva a betegek helyzetére utalt az evangéliumi Lázár történetét idézve, és arra buzdította a kórházi lelkészeket, hogy a betegségből való gyógyulás Isten dicsőségére mutató lehetőségét segítsenek megélni lelkigondozottjaiknak. Búza Patrik a Budai Irgalmasrendi kórház lelkigondozója az útitárs helyzetéből köszöntötte a református kollégákat. Lackó Zsolt debreceni görög katolikus kórházlelkész a kiengesztelődés fontosságát hangsúlyozta, Orodeán Krisztina evangélikus kórházlelkész pedig egy számára kedves könyvből olvasott fel köszöntő sorokat.
Az ünnepség két szakmai előadással folytatódott. Dr. Velkey György főigazgató az egészségügy rendszere, a szakma szempontjából vette górcső alá a kórházlelkészi szolgálat helyzetét, lehetőségeit. Érintette a szabályozás kérdéseit, az egészségügy helyzetét, bemutatta azokat a pontokat, amelyeken a kórházlelkész kapcsolódhat egy intézmény életéhez, képet adott azokról az attitüdökről, amelyekkel a lelkész maga lehet a pozitív változások motorja: „individualizálódás helyett a közösség és kommunikációjának kiépítése” – fogalmazta meg végül a fő mondanivalót.
Gál Judit a kórházmisszió vezető lelkésze a 20 évre visszatekintő előadásában, melyet vetített képekkel kísért, annak az útnak a tanulságait fogta össze, amit ez a missziói ág az elmúlt húsz évben bejárt a kórházban látogató gyülekezeti lelkésztől, munkatárstól a főállású kórházlelkészekig és a klinikai lelkigondozókig. Utalt az európai változásokra, köszönetét fejezte ki a legkülönbözőbb viszonyok között dolgozó kórházlelkészek munkájáért, s ugyanakkor a jövő felé tekintve a közös munka szemléletváltozásának szükségéről szólt. Magyarné Balogh Erzsébet lelkészigazgató a szeretet szükségéről és erejéről szólt, a missziós ágak kívánatos együtt rezdüléséről, „ez teszi őket erőssé a feladat vállalásához” – hangsúlyozta előre tekintve köszöntőjében.
Az ünnepség egy pályázati díj átadásával zárult, melyet Géczi Csaba teológus hallgató nyert el, aki egyedüliként nyújtotta be „A kórházmisszió húsz éve” című pályázatra pályamunkáját. A dolgozatot elemző értékeléssel Püski Lajos a Zsinat Missziói Bizottságának elnöke szolgált a közönség számára rámutatva az ifjúság internetes világ iránti fogékonyságára az információgyűjtésben. A megérdemelt díjat pedig Péntek László nagytiszteletű úr adta át biztató szeretetteljes szavakkal fordulva az egybegyűltekhez. Végül szeretetvendégség következett, amelyen a kötetlen beszélgetésé volt a fő szerep.
-rgy-
