14. alkalommal adták át a Dizseri Tamás Szeretetszolgálati díjat március 9-én a Németajkú Gyülekezet Hold utcai templomában. a díjazott Győri Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immanuel Otthonának vezetője. Az ünnepséget Balog Zoltán a Protestáns Fórum elnökeként nyitotta meg. „A fogyatékos emberek nem jótékonyság tárgyai, hanem egyenrangú társak a cselekvésben. Segítőik feladata megteremteni azokat a feltételeket, amelyek biztosítják hozzájárulásukat a közösség erejéhez” – mondta.

Szloboda József, a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese  a magvető történetét idézte a Márk evangéliumából. Mint mondta, nekünk, magyaroknak a mag sokszor az életet jelképezi, mert magában foglalja azt a reménységet, amit Isten teremt életünkben és szolgálatunkban. „Miközben életeket veszünk a kezünkbe és formáljuk azokat, álljunk meg néha és jusson eszünkbe, hogy azt Istentől kaptuk” – figyelmeztetett a lelkipásztor. Hozzátette: a ránk bízottak, a diakóniai intézményeinkben élők is felülről kapták az életüket, „aminek a részesei lehetünk szolgálatunkkal, megnyugtatva, meghallgatva, szeretettel átölelve őket”. Az igehirdető arról is szólt, hogy nincsen hiábavaló élet, mert Isten a magvető, és kezéből minden mag a megfelelő helyre kerül.  „A mai nap annak a bizonysága, hogy Isten használ minket és rajtunk keresztül ad. Megosztani másokkal azt a keveset, amiben mi is szűkölködünk nem tudomány vagy technika kérdése, hanem alázat, Isten szeretete és kegyelme”.

Ezután Bencze János diakóniai igazgató ismertette a díj kuratóriumának döntését egyúttal megemlékezett azokról, akik ezt a díjat átvehették.

Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke ismertette Győri Zsófia szakmai életútját, majd Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója köszöntötte a díjazottat, aki átvette a kitüntetéssel járó irgalmas samaritánust ábrázoló Melocco Miklós-kisplasztikát.

„Köszönöm a családomnak az indíttatást és a támogatást, a munkatársaimnak és a gyerekeknek, a gondozottaknak hogy tanulhatok tőlük, a fenntartónak pedig a lehetőséget a szolgálatra. Egy kívánságom maradt csak: ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget Istenem” – mondott köszönetet Győri Zsófia.

A Parókia Portál szövegének felhasználásával

-rgy-