Dr. Csorba Éva köszöntése
A Magyar Égési Egyesület klubnapját a Bethesda Gyermekkórház szervezte a zsinati székház dísztermében június 3-án. A fő program dr. Csorba Éva főorvos köszöntése volt 70. születésnapja alkalmából: így a délelőtt a köszöntések, a délután a tudományos előadások jegyében telt.
A programot színesítette a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola fagottos osztálya diákjainak előadása. Isten áldását kívánjuk az ünepeltnek, különösen is köszönjük mindazt, amit a Bethesdában és a Bethesdáért tett. Máltatására álljon itt Dr. Bene Ruzsena főorvosunk, a klubnapon elhangzott laudációja.
„Szokványosan s egyben hagyományteremtő módon belekezdek egy életrajz, egy életmű ismertetésébe, miszerint Csorba Éva 1941.jun.5.-én született Budapesten. Az iskoláit a Karmelita nővéreknél kezdte, ahová két évet járt, majd Pannónia utcai általános iskola tanulója lett. Ebben az iskolában később a testvére, majd gyermekei, és most az unokái tanulnak. Gimnáziumba a Berzsenyi-be járt, ahol mindkét gyermeke is érettségizett. A lánya matematika, fia fizika szakon. 1965-ben diplomázott a budapesti Orvostudományi Egyetem Általános orvoskarán. Első munkahelye a Péterfy Sándor utcai kórház I. sebészeti osztálya lett, itt kezdődött el a sebészi pályafutása. 1969-ben szakvizsgázott. A nagyon szeretett főorvosa Sziklai Andor, 1969 végén meghalt, új főorvos jött, aki a régi főorvos ellentéte volt, ezért fél év után azonnal külföldi munkát keresett.
Ezt meg is találta Nigériában, ahová négy évre költözött. Port Harcourt Teaching Hospital consultant sebésze lett. 30 ágyas sebészetet látott el, amiből 10 gyermeksebészeti ágy volt. A sebészeti ellátás magába foglalta a traumatológiát, urológiát, és az általános sebészetet. 1973-1977-ig dolgozott ott. 1978-ban visszament a Péterfy kórházba, majd a gyerekek miatt a sashalmi rendelői állást pályázta meg, ahol főorvosként dolgozott.
1983-ban volt kollégája, Simoncsics Péter hívására jelentkezett a Kun utcába Ménesi főorvosnál, aki Kósa helyére, adjunktusi rangban, felvette az égési intenzív osztály vezetésére. Egy évig járt Budapest Intenzív osztályait, megtanulva a különböző eljárásokat, szokásokat. Két év telt el kemény tanulással, melyet az ezt elkövetkező 12 évben, mint az intenzív osztály vezetője hasznosíthatott a betegek javára. Igyekezett bevezetni az égés kezelésében is a modern eljárásokat. A nemzetközi trendek az agresszív sebészeti kezelést forszírozták, amit sikerrel alkalmazott. 1997-ben egy évig megbízott osztályvezetőként dolgozott, majd 1998-ban nevezték ki. A Kun utcai kórházból átkerült az általa tervezett és berendezett István Kórházba. 200l-ben Molnár Lajos főigazgató alaptalan, igazságot teljes mértékben nélkülöző koncepciós eljárás keretében elbocsájtotta az István kórház Égés és plasztikai sebészeti osztály éléről.
2002 tavaszán átadák a MRE Bethesda Gyermekkórházban az ”Égéssült Gyermekeket Gyógyító Országos Központját”, ennek vezetésére kapott felkérést. A feladatot ismételten nagy szakmai kihívásnak tekintettet, és újult erővel hozzálátott az ország legkorszerűbb, égett gyermekek ellátására specializálódott centrum megszervezéséhez. 2006-ig dolgozott itt osztályvezetőként. Az évekig tartó jogi procedúrákat követően, 2005-től ismét az István Kórház Égési osztályát vezette, ahonnan 2010-ben nyugdíjba vonult. A Bethesda Kórház Égési centrumában azonban változatlanul dolgozik osztályvezető helyettesként.
Röviden Közéleti feladatairól, tudományos tevékenységéről: 12 évig volt a Plasztikai társaság főtitkára, titkára. Hosszú évekig a MÉE főtitkára, alelnöke, elnöke. 2 évig az előző szakcsoport elnöke, jelenleg az új szakmai kollégium Égés-plasztikai sebészeti Tanács elnöke. 16 évig képviselte Magyarországot az EBOPRAS-ban az oktatási bizottság tagjaként, évekig szakvizsgáztatott az európai szakvizsgán. Magyarországon is szakvizsgáztatott, a szakorvos képzésben részt vesz. Az egyetemi grémium tagja. Mostanáig részt vett az egyetemi égésoktatásban, és a kézsebészeti szakvizsga előkészítő tanfolyamon is. Számos előadás, cikk, könyvrészlet szerzője.
Az életútja elismeréseként, az égéssérült gyermekek gyógyulásáért végzett áldozatos és kimagasló szakmai munkáért a” Magyar Köztársaság Arany Érdemrend polgári tagozat” állami kitüntetést kapta, 2010-ben. Magyarországon nevéhez kötődik egy nagyon jelentős égés- és plasztikai sebészeti iskola megteremtése.
Magánélete… sokszor kellett tragédiát megélnie. 1987-ben meghalt a férje, egyedül nevelte a gyermekeket.
Zsófia pénzügyi auditor lett, 2000-től Luxemburgban és Angliában dolgozott nemzetközi cégeknél 2004-ben bekövetkezett tragikus haláláig.Zoltán 2000-ben (Sydney), 2004-ben(Athén), 2008-ban(Peking) a magyar bizilabda csapat kapusaként olimpiai bajnok lett, számos egyéb komoly nemzetközi siker megkoronázásaként. A Magyar Köztársaság lovagkeresztje polgári tagozat, a középkereszt, és középkereszt csillaggal kitüntetés birtokosa. Műszaki Egyetem gépészmérnöki karát és mester (MBA) képzést végzett. Két gyermeke van ( 9 és 6 évesek).
Ami fontos számára, a család mellett, a barátai, ( két legjobb barátnője gyermekkori, szinte testvéreinek tekinti őket).
Ám ha valaki azt hinné, hogy vele csupán szakmai és kulináris kérdésekről lehet társalogni, erősen téved. Ő az irodalomról, a történelemről, a zenéről, a politikáról, a művészettörténetről, és a festészetről tökéletesen informált. Volt benne annyi energia, hogy orvosi tevékenysége mellet valami másba is bele fogjon, okleveles festménybecsüs szakértői diplomát szerzett)…mindennel foglalkozik és mindennel egyszerre. Nem túlzás: valóságos polihisztor.
Csorba Éva egyik, legjellemzőbb tulajdonsága a bátorság. Ő volt az első kollégám, aki tökéletesen és megalkuvást nem ismerő őszinteséggel, sőt azt mondhatnám, higgadt könyörtelenséggel tudta végezni a munkáját, mindig a szakszerűséget tartva irányadónak. Az érdeklődés, a tudásvágy, a megszállottság motiválja. Megragadó az egyénisége, logikus érvelései, a betegek érdekét hangsúlyozó döntései lehengerlőek. Benne megfelelő arányban buzog a szakmai hiúság és cselekszik az emberi alázat.
Soha nem érezte, hogy a csúcsra jutott, megpihenhet, úgy él, dolgozik ma is, hogy az mindig előtte-felette van.
Az ünnepi gondolatokat egy rövid idézettel szeretném befejezni….
„Legyen előtted mindig út,
Fújjon mindig hátad mögül a szél,
Melegen süsse arcodat a Nap,
Az eső puhán essen földjeidre,
S míg újra találkozunk,-
Hordozzon tenyerén az Isten”Ír-kelta köszöntő