Idegnyugtató felhőjáték az Őrségben

Ismét kirándulni volt a Neurológiai osztály csapata, nem is tudják hányadik alkalommal.

Egy éve elmúlt, hogy ebben a kórházban dolgozom, így először mentem velük. Őszintén szólva nem nagyon akartam ezt a kirándulást, egészen addig, amíg Rozál el nem árulta, hogy az Őrség a célállomás. Ezután már nem volt kérdés hogy én is velük tartok!

Az Őrség, és Vas megye a szívem csücske. Nagymamám Vas megyében lakott, igaz a másik végén, de az nekem teljesen mindegy! Amikor meglátom a megye táblát „megdobban a szívem „! Szóval elindultam velük én is. Nem bántam meg a kirándulást, mert végig tartalmas programokat szerveztek, a hangulat, a társaság is kiváló volt, valamint az időjárás is kedvezett nekünk.

Jártunk a Kis-Balatonnál, vezetett túrán. Felidézhettük Fekete István Tüskevár című regényét. Nekem személy szerint csak Csikasz hiányzott egy kicsit.

Majd egy kis időre elhagytuk az országot, Lendvára mentünk. Megnéztük a Makovecz Imre által tervezett művelődési ház épületét, a katolikus templomot és a kilátót, ahonnan gyönyörű panoráma tárult elénk.

Szentgyörgyvölgyben egy nagyon régi, festett fa kazettás református templomot mutatott be a tiszteletes úr és igen érdekesen mesélte el a falu és az Őrség történetét.

Útban szállásunk felé még megálltunk Rezső bátyánknál a fazekasmesternél, aki jófajta pálinkával kínált bennünket, kipróbálhattuk a korongozást és természetesen vásárolni is lehetett a portékájából. Rajtunk nem múlott a dolog, mert vettük-vittük, mint a cukrot!

Szalafőn kicsit fáradtan foglaltuk el a szállásunkat, majd a helyi vendéglőbe mentünk vacsorázni. A társaság nagyobb része vaddisznó pörköltet kért, másik része jól megpakolt kétszemélyes vegyes tálat . Én a vaddisznós-dödöllét választottam, ami nagyon finom volt! Ahogy elnéztem egy morzsa sem maradt semmiből, mindent eltüntettünk. Vacsora után kicsit sétáltunk. „mégiscsak mozogjuk le az étket…”  Este előkerült- nem is tudom honnan?- egy kis rágcsálni való, üdítő, kevéske ilyen-olyan bor. Activity-t játszottunk, rengeteget nevettünk, de éjfél körül már mindenki durmolt.

Másnap megreggeliztünk, összepakoltunk és indultunk a helyi (Pityerszer) skanzenba.  A sok szép régi paraszti épület, pajta, baromfiudvar csodás volt! Innen a Batha Portára mentünk, tökmagolajat és más olajakat kóstolni. Bevallom itt is vásároltunk, sőt pálinkával is megkínáltak. Őriszentpéteren a termelői piacon egy kicsit szétnéztünk, szerencsémre nem kellett úgy haza indulnom, hogy a Vas megyére oly jellemző tökös-mákos rétesből ne ettem volna. Mennyei volt! (Mint a nagymamámé!)

További utunk során Velemérben megnéztünk egy kicsi templomot, melyet a „fények” templomának is neveznek, nagyon szép és nagyon régi freskók (13. század) díszítik falait.

Ebédidő tájékán egy kis tónál (Vadása-tó) megálltunk pihenni, sétálni és az elemózsiát elkölteni, majd utunk utolsó állomása a zalaegerszegi kórház következett. Nem kell megijedni nem történt bajunk csak a Gyerekosztályt néztük meg. Az osztályvezető főorvos dr. Gárdos László és dr. Elmont Beatrix főorvosnő vezetett körbe bennünket. Nagyon kedvesen és lelkesen mutatták be az osztályt, amire méltán büszkék lehetnek. Köszönet nekik a szíves vendéglátásért.

Hazaérve, kicsit elfáradva, de rengeteg élménnyel gazdagodva szeretném mindenkinek megköszönni, hogy elhívtatok erre a kirándulásra és magatok közé fogadtatok. Klassz volt!

Adrienne