A neurológia Pozsonyban

A Neurológiai Osztály szokásos éves osztálykirándulására indult ebben az évben is, kezdhette volna a beszámolót bárki az osztályról, kivéve engem (Bodó Timi), aki friss csapattagként első alkalommal tarthattam velük. Indulás előtt, az utolsó útiterv egyeztetés közepette megérkezett a kék kisbusz, és mit hozott…… frissen sült illatos Bethesdás pogácsát, hát kell ennél jobb indulás…..

Az első úticélunk Pozsony, és a kb. 2 órás út alatt aki akarta még kipihenhette az éjszakai műszak, vagy előző ügyelet fáradalmait. Ott érte a csapatot a második kellemes meglepetés a Mihály nevű idegenvezető személyében, aki egyébként történész. Nemcsak termetével magaslott ki az emberek és a hétköznapi idegenvezetők közül, hanem tudásával is, ezáltal egy a magyar ember számára igen izgalmas és tanulságos történelemóra keretében jártuk végig Pozsony belvárosát. Néhány percnyi pihenés jutott a buszokban amíg átmentünk a dévényi várhoz. A meredeknek tűnő séta előtt rendeztük szénhidrát- és koffein háztartásunkat, majd nekivágtunk. Itt jegyezném meg, hogy ugyan sem diák csoportnak, sem nyugdíjas csoportnak nem sikerült álcáznunk magunkat, azért Szőllősi doktornőnek sikerült lealkudni a féláras jegyet, mint „speciális kórházi csoport”. Fent a várban megcsodáltuk a Dunára néző panorámát és készült sok egyéni és csoportos, napszemüveges és szemüveg nélküli fotó mindenkiről. A mecséri dunaparti szállásunkra kicsit elcsigázva érkeztünk, és milyen jól esett a madárlátta rántotthús és fasírt…., majd néhány pohár bor után, miután mindenki beszédes hangulatba került még hosszasan megvitattuk az élet nagy kérdéseit. Másnap a koránkelők még reggeli előtt lesétáltak vagy lefutottak a Dunaparta, majd újult erővel nekiindultunk, igaz pár réteg ruhával többet kellett magunkra venni, de a beígért eső elmaradt!!! Szerencsénk volt a kirándulás alatt az idegenvezetőkkel mert Hédervár község nevezetességeit egy igazi lokálpatrióta mutatta meg, aki évtizedekig volt a falu első embere. Egy népdalokkal tarkított, szúnyogoktól hemzsegő séta után az „egymásba visszanövő” fáig, megnéztük a „híres” krumplibogár szobrot, és a hédervári Kastély bejáratát!! (mivel hétvégén zárva van). A szállásadónk javaslatára az ebédet egy kis hétköznapi, eldugott halászcsárdában fogyasztottuk el, és milyen jól tettük…..és milyen jót ettünk… Hazaindulás előtt még kitérőt tettünk a Lébényi templom felé, csináltunk még egy két didergő csoportképet, majd indulás haza….Mindenki csendben szunyókált, érthető okok miatt, kivéve a sofőröket……

Csodás első Kirándulás volt veletek!!!

Dr. Bodó Tímea